Most tartják svájci Davosban a Világgazdasági Fórum éves találkozóját, melynek egyik programpontja a Felkészülés az X-betegségre címet kapta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint azt az egyelőre nem azonosított kórt nevezik X-betegségnek, ami súlyos nemzetközi járványt okozhat, és aminek létezéséről egyelőre nem tudunk – pontosabban nem ismert róla, hogy képes megbetegíteni az embert.

Isaac Kasamani

A panelbeszélgetést január 17-én délelőtt tartották, ahol felszólalt többek között a WHO vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus és Michel Demaré, az AstraZeneca igazgatótanácsának elnöke is.

Több közösségi oldalon a jellemzően jobboldali véleményvezérek már jóval a panelbeszélgetés megtörténte előtt bírálni kezdték a dolgot, mondván a világ vezetői azért ülnek össze, hogy megvitassák

• a kötelező oltás bevezetését,
• a szólásszabadság korlátozását,
• sőt megtervezzék a következő világjárványt.

Monica Crowley, az amerikai pénzügyminisztérium közügyekért felelős Trump-korabeli helyettes államtitkára, a Fox News elemzője az igazságot szelektálva arról írt az X-en, hogy a globalisták a koronavírusnál húszszor halálosabb járványról tartanak panelbeszélgetést.

Szerinte nem véletlen, hogy minderre az amerikai választások előtt kerül sor, „ők” ugyanis így akarják csorbítani a szabadságjogokat.

A szerdai panelbeszélgetésen aztán persze nem igazán ilyesmi történt.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője reményét fejezte ki, hogy a világ országai májusig egy olyan közös megállapodásra jutnak, amely segít megküzdeni a jövőbeni világjárványokkal. A szakember szerint ugyanis

nem az a kérdés, hogy lesz-e következő pandémia, hanem az, hogy mikor.

Ghebreyesus szerint a megállapodás összefoglalná mindazt, amit a koronavírus-járványból tanultunk: a nehézségeket, a tapasztalatokat és azt, hogy miként lehet hatékonyan védekezni egy gyorsan terjedő fertőzés ellen. A szakember hangsúlyozta, szó sincs pánikkeltésről, egyszerűen csak érdemes felkészülni egy olyan eseményre, amely minden bizonnyal be fog következni, hiszen a történelem során már többször bekövetkezett.

Tedros Adhanom Ghebreyesus

AFP

Michel Demaré, az AstraZeneca igazgatótanácsának elnöke a beszélgetésen kiemelte: az országok nem költenek eleget a következő világjárványra való felkészülésre. Felidézte, hogy az OECD-országokban – melyek közé 1996 óta Magyarország is tartozik – a megelőzésre fordított átlagos kiadás az egészségügyi rendszerre költött kiadások csupán 3 százalékát teszik ki. Damaré szerint

nyilvánvaló, ha egy ország ilyen keveset költ a megelőzésre, akkor költségvetésének nagy részét később majd kórházi kezelésekre kell elköltenie.

A szakember arról is beszélt, hogy a legfontosabb, hogy az országok össze tudjanak dolgozni egy pandémia idején: meg tudják egymással osztani a kutatásaikat, jól szervezettek legyenek és gyorsan reagáljanak az eseményekre, emellett pedig az esetleges gyógyszer- vagy vakcinagyártáshoz szükséges erőforrásokat is gyorsan elérhetővé tegyék, ha arra van szükség.

Amesh Adalja, a Johns Hopkins Center for Health Security nonprofit szervezet vezető tudósa a panelbeszélgetést megelőzően hangsúlyozta, a szakemberek mindig is végeztek olyan gondolatkísérleteket és tartottak gyakorlatokat, hogy felkészüljenek egy esetleges pandémiára. Ennek köszönhetően lehet ugyanis megtudni azt, hogy a védekezés mennyire hatásos, vannak-e gyenge pontjai, és ha igen, akkor miként lehet erősíteni azokat, hogy a kórokozó minél kevesebb halálos áldozatot szedjen.

Stuart Ray, a Johns Hopkins Egyetem tudósa szerint épp az lenne a felelőtlenség, ha ezek a vezetők nem találkoznának, így ugyanis felkészületlenül érné a világot a járvány.

Megtalálták a hosszú Covid egyik legrosszabb tünetének okát, és egyelőre nincs rá gyógymód

A koronavírus-fertőzés hosszan tartó utóhatásától szenvedők közül sokan éreznek izomgyengeséget, ők a fertőzés előtti állapotukhoz képest sokkal hamarabb elfáradhatnak. Holland kutatók friss tanulmánya ennek hátterére világít rá.

A WHO egyébként listát vezet azokról a kórokozókról, amelyek aktuálisan a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentik. A listát eredetileg 2023-ban akarták frissíteni, de végül erre 2024 elején kerülhet sor.

A listán szerepel többek között

• az Ebola- és Marburg-vírus okozta fertőzés,
• a Krími-kongói vérzéses láz,
• a Lassa-láz,
• a súlyos akut légzőszervi megbetegedést okozó SARS-CoV-1,
• a Covid (SARS-CoV-2),
• a Nipah-vírus,
• a Rift Valley-láz, valamint
• a Zika-vírus.

A lista nem teljes, és nem is mutatja be teljes mértékben azt, melyik kórokozó milyen mértékű járványt okozhat. Ugyanakkor veszélyességüket tekintve ezek azok a kórok, amikre a leginkább érdemes odafigyelni a WHO szerint.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.