Ez lesz az első per azóta, hogy a Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszhoz való alkotmányos jog védelmét és a kérdést tagállami hatáskörbe utalta.
A tárgyaláson részt vesz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is, aki tagadta, hogy Ukrajnának bármi köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához.
Jevgenyij Prigozsin ismét jelentkezett egy videóval Bahmutból, szerinte az oroszok nagyot nyernének, ha sikerülne az egész várost az ellenőrzésük alá vonni.
Az orosz mintájú "külföldi ügynök" törvény veszélyeire régóta figyelmeztetnek jogvédő szervezetek és újságírók. Tegnap egész napos tömegmegmozdulások voltak a grúz fővárosban, rohamrendőrök és tüntetők csaptak össze, könnygázt és vízágyút is bevetettek. A tüntetések várhatóan ma folytatódnak.
A magyar „vitarendező” delegáció vezetője vitába szállt a finn újságírókkal.
Az ukrán elnök szerint taktikai kérdés a város megtartása, és ebben egyetértés van a katonai vezetéssel.
Az orosz elnök szerint feltétlen érték a nők és az anyaság tisztelete.
Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez.
Az incidenssel kapcsolatban nem történt letartóztatás, és Joe Mixon érintettségének mértéke sem ismert.
A felvidéki Tardoskedd polgármestere jelezte a rendőrségnek, hogy álházasságra készülhetnek külföldiek a helyi anyakönyvvezetői hivatalban.
Egyelőre nem világos, hogy a támadásnak tényleg a négy amerikai volt-e a célpontja, esetleg a kartell fegyveresei összetévesztették őket a rivális kábítószerkereskedőkkel, vagy csak rossz helyen voltak rossz időben és belehajtottak egy bandák közötti összecsapásba.
António Guterres a háború kitörése óta harmadszor látogatott Ukrajnába.
A Talibán képviselői bár megtiltották a nőknek, hogy részt vegyenek a felsőoktatásban, azt bizonygatják, hogy nem zártak el minden utat a nők elől, hiszen jelenleg is több tízezer nő dolgozik a közszférában.
Aljakszandr Lukasenka szerint az ügy fő gyanúsítottja az ukrán titkosszolgálatoknak dolgozik, még 2014-ben képezték ki. A támadást magukra vállalók viszont a robbantás után jelezték: már elhagyták Fehéroroszországot.
Grúz és amerikai zászlókkal demonstráltak több ezren a parlament előtt, miután a kormánypárti többség elfogadta, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek működési költségeik több mint húsz százalékát finanszírozzák külföldi tőkéből, bírságot kell fizetniük.
Az amerikai hírszerző szervek egy „ukránpárti csoportról” beszélnek, míg a németek nyomozásának valamivel konkrétabbak az eredményei, ott már az is felmerül, hogy a támadáshoz használt hajót egy ukrán tulajdonban álló cég adta bérbe az elkövetőknek.
Ráadásul a harckocsik még a héten megérkeznek az ukránokhoz.
A Fidesz-delegáció is elégedett: magyar parlamenti baráti tagozat alakul Stockholmban.
A városban pincékben bujkálnak a még mindig ott lévő civilek, az ukrán hatóságok nagyon nehezen tudnak velük kapcsolatba lépni.
A szervezet főtitkára emlékeztetett: a tagállamok mindegyike, köztük Törökország és Magyarország is hozzájárult Finnország és a Svédország meghívásához a NATO tagjai közé, továbbá aláírták a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
