szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai hírszerző szervek egy „ukránpárti csoportról” beszélnek, míg a németek nyomozásának valamivel konkrétabbak az eredményei, ott már az is felmerül, hogy a támadáshoz használt hajót egy ukrán tulajdonban álló cég adta bérbe az elkövetőknek.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az amerikai tisztviselők által áttekintett új hírszerzési adatok arra utalnak, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre tavaly az Északi Áramlat gázvezetékei ellen intézett támadást – írja a New York Times. A tisztviselők elmondták, nincs bizonyítékuk arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy más vezető ukrán politikus részt vett volna a műveletben, vagy hogy az elkövetők ukrán kormánytisztviselők utasítására cselekedtek volna.

Az amerikai hírszerzés szerint a támadásért felelős csoport Vlagyimir Putyin Oroszországa ellen küzd, de a jelentésből nem derül ki, hogy mekkora a tagsága ennek a szervezetnek, ahogyan az sem, hogy ki irányította, illetve finanszírozta a műveletet. A tisztviselők ugyanakkor közölték azt is, hogy nem érdemes szilárd következtetéseket levonni mindebből, lehetséges az is, hogy az elkövetők szervezete valamilyen módon kapcsolatban állhat az ukrán kormánnyal, vagy legalábbis annak hírszerzőszerveivel.

A tisztviselők óvatossága a lap szerint abból a szempontból is indokolható, hogy ha az elkövetőket bármilyen információ vagy adat is össze tudná kötni Kijevvel, az rengeteget ártana az Ukrajna támogatásában kialakult nyugati egységnek, különösen a német–ukrán viszony sínylené meg a következményeket.

Növeli az üggyel kapcsolatos bizonytalanságot, hogy bár Ukrajna katonai, hírszerzési és diplomáciai támogatás tekintetében komolyan függ az Egyesült Államoktól, az ukrán tisztviselők nem mindig osztanak meg mindent amerikai kollégáikkal a katonai műveleteik, különösen az ellenséges vonalak mögötti célpontok ellen tervezett akcióik tekintetében. Ennek persze oka lehet az is, hogy Kijevben tudják, ezek az ötleteik nem lesznek túl népszerűek nyugaton. Az amerikaiak szerint az olyan akciók, mint a krími légitámaszpont elleni augusztusi támadás, vagy a kercsi híd októberi felrobbantása, illetve a rjazanyi és engelszi katonai bázisok elleni dróncsapások nem javítják az ukránok helyzetét a fronton, de cserébe a háború eszkalációját és a nyugati szövetségesek elidegenítését kockáztatják.

De még ezeknél is aggasztóbb, hogy a Darja Dugina ellen elkövetett pokolgépes merényletet „az ukrán kormány egyes elemei” is jóváhagyták, és az Északi Áramlat felrobbantása mindössze öt héttel történt Dugina meggyilkolása után. Így nem csoda, hogy közvetlenül a támadás után felmerült Washingtonban, hogy ismét ezek az elemek bólinthattak rá a vezetékek felrobbantására, noha a Biden-kormányzat a Dugina elleni merénylet után a kulisszák mögött megrótta az ukránokat, és óvva intette őket attól, hogy újabb hasonló akciókra ragadtassák magukat.

A német szál

Az amerikai nyomozáshoz képest valamivel konkrétabb eredményekről számoltak be a német hatóságok. A Zeit Online cikke arról tájékoztatott, hogy az illetékesek kifejezetten áttörésről beszélnek az üggyel kapcsolatban. Ők is azt mondják, hogy a nyomozás szálai Ukrajnába vezetnek, bár a támadás megrendelőjét nem tudták megnevezni. A portál szerint a hatóságok nyomára bukkantak annak a jachtnak is, amit feltehetően a támadáshoz használtak. Ezt egy lengyelországi cégtől bérelték, amelynek két ukrán tulajdonosa van.

Az akciót a rendelkezésre álló információk szerint egy hattagú csoport követte el, öt férfi és egy nő. Egyikük vezette a hajót, négyen merültek és rögzítették a robbanószereket, illetve volt velük egy orvos is.

A hajót a támadás végrehajtása után anélkül adták vissza a tulajdonosának, hogy kitakarították volna, a hatóságok később robbanószerek nyomait is megtalálták rajta. Nem sokkal a támadás után egy nyugati hírszerző szerv jelezte a többi európai partnerszervének, hogy egy ukrán szabotőrkülönítmény hajtotta végre az akciót.

Ugyanakkor a németek sincsenek híján az óvatosságnak, mint a Zeit is írja a nemzetközi biztonságpolitikai körökben nem zárják ki, hogy úgynevezett hamis zászlós műveletről van szó, azaz valakik direkt olyan nyomokat hagytak, amelyek Kijevre terelhetik a gyanút, bár tény, hogy jelenleg ez sem több egy teóriánál, lévén, hogy egyelőre nincs rá bizonyíték.

Még 2022 szeptemberének végén történt, hogy tisztázatlan eredetű robbanások következtében kilyukadt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték, a tettesek máig ismeretlenek, de szinte azonnal felmerült, hogy az oroszok állnak a támadás hátterében, igaz, később olyan verzió is született, miszerint az amerikaiak tették.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!