Már több mint háromszázan meghaltak a Pakisztánt sújtó áradásokban
Az országban a szokásosnál jóval több eső esett a monszunidőszakban.
Az országban a szokásosnál jóval több eső esett a monszunidőszakban.
A kormányzati álláspont az, hogy a világ biztonságosabb hely lett.
Áttörés nélkül zárult Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója, mégis új fejezet indulhat az Egyesült Államok és Oroszország együttműködésében, az ukrajnai háborúban is. Kövesse a HVG-vel a csúcs utáni reakciókat.
Sok szép szó és az együttműködés fontosságának hangsúlyozása jellemezte Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteki csúcstalálkozóját, ám ahogy várni lehetett, igazi áttörést nem sikerült elérni. Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Már több mint két órája tart Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója, ami arra utalhat, hogy az amerikai politikus komolynak gondolja vendége szándékát a megegyezésre. Korábban ugyanis azt mondta, két perc alatt felméri, van-e értelme a találkozónak, s ha nincs, akkor feláll.
Az alaszkai orosz-amerikai csúcs idején adott nyilatkozatában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a folytatódó orosz támadásokat és hangsúlyozta, az újabb katonai akciók azt bizonyítják, Moszkva a valóságban nem akarja a békét.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő az alaszkai csúcs előtti találkozásuk idején. Trump állítólag a szokásosnál visszafogottabb volt, Putyin pedig nyugodtnak tűnt.
Szergej Lavrov CCCP-s felsője után ismét trollkodtak egyet az oroszok.
A két elnök négyszemközti megbeszélésén segítők is jelen lesznek, de azt nem közölték, kik lehetnek azok.
Egy volt Covid-szükségkórházban, tábori ágyakkal és közös zuhanyzóval várták Amerikában az orosz újságírókat.
A kincseshomoki férfi két éve szolgált az ukrán hadseregben.
Az ukránok szerint nem kell meglepődni, ha egy katonai felszerelést szállító hajó süllyedni kezd.
Oroszország 1867-ben vesztette el Alaszkát: II. Sándor cár rájött arra, hogy országa nem lesz képes tartósan megvédeni észak-amerikai gyarmatát, s ezért inkább eladta az USA-nak a mintegy másfélmillió négyzetkilométeres területet. Mint később kiderült, az amerikaiak az évszázad üzletét csinálták meg, az oroszok jó része pedig emiatt a mai napig átverve érzi magát. Most Alaszka lesz az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának a helyszíne.
A szárazság mellett a hatóságok életét a gyújtogatók is nehezítik.
Odadob négy ukrán megyét Trump az oroszoknak? Ha igen, vajon az ukránok átadják-e? És ér-e annyit a béke, hogy egy országot megcsonkítsanak miatta? Nagy Gábort, a HVG Világ rovatának vezetőjét, valamint Németh Andrást, lapunk korábbi moszkvai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A skandináv országokban most szembesültek azzal, hogy a kórházakat hűteni kell, miután két héten át harminc fokig nőtt a hőmérséklet, a rénszarvasok pedig bemenekültek a városba a hőség elől vízért. A mediterrán térségben erdőtüzek tombolnak, már több mint kétszer annyi terület égett le, mint tavaly és több ember is meghalt.
Augusztus 20-ig szünetelnek az érintett intézkedések.
Az amerikai elnök a lap szerint az orosz repülőgép-szankciókat is feloldaná, hogy a háború befejezésére bírja az orosz vezetőt.
Az intézkedésre állítólag a telefonos és internetes csalások elleni védelem érdekében volt szükség.