Tűzszünet és humanitárius folyosó Mariupolnál és Volnovaktánál
A civilek elhagyhatják a várost, az ukrán erők viszont maradnak és harcolnak tovább Mariupolért.
A civilek elhagyhatják a várost, az ukrán erők viszont maradnak és harcolnak tovább Mariupolért.
Péntek reggel ütött ki tűz Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjai erőműben. A tüzet sikerült eloltani, a létesítmény viszont az oroszok kezére került. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már Csernobil elfoglalása után felszólította az oroszokat, hogy ne harcoljanak az erőművek közelében, ez a helyzet viszont még élesebb. Mennyit bírnak az erőművek? Honnan tudjuk, ha baj van? A többi között erről kérdeztük Aszódi Attila nukleáris szakértőt, a BME dékánját, a Paksi bővítésért felelős volt államtitkárt.
A város köré blokádot vont az orosz haderő. A polgármester szerint fontos lenne egy tűzszünet, hogy legalább az alapvető infrastruktúrát helyreállíthassák és a civilek kimenekülhessenek.
A vonatok folyamatosan érkeznek a határokhoz, de vélhetően ez még csak az első menekülthullám. Az orosz hadsereg taktikát váltott, egyre sűrűben érik támadások a civil lakóövezeteket nem precíziós, nagy területen pusztító eszközökkel.
Az autójukat szitává lőtték, az egyik újságíró megsérült.
Az ukrán elnök azt kérte az európaiaktól, hogy menjenek ki az utcára és támogassák Ukrajnát.
Josep Borrell szerint, ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen.
Lindsey Graham dél-karolinai szenátor szerint egy Putyin elleni merénylet „nagy szolgálatot tenne az országnak – és a világnak”.
A hatalom legalább annyira áthuzalozza az agyat, mint bármelyik drog, és ha az idegtudományok felől közelítünk a mostani eseményekhez, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Vlagyimir Putyin veszélyes mentális állapotba került. Egy diktátor lélektana robbanásveszélyes elegyet alkot, legyen szó a kiválasztottság érzéséről, a nagyra nőtt egóval járó sebezhetőségről, vagy épp arról a kockázatról, amikor egy vezető nem képes megkülönböztetni a saját és az országa érdekeit.
A második ilyen egyeztetés csütörtökön zajlott, de túl sok eredményt nem hozott.
Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy lehetne Fehéroroszországnak tengerpartja, ami annyiból megnyugtató, hogy a NATO-tagállam Lettország és Litvánia áll az ország és a Balti-tenger között.
„Ez embertelen. Ez a nemzetközi jog megsértése” – hangoztatta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
Napóleon kora óta nem vettek rész háborúban.
Keményen üzent a kormánynak Ukrajna magyarországi nagykövete.
Jens Stoltenberg szerint az orosz–ukrán háború az elmúlt évtizedek legsúlyosabb katonai agressziója Európában.
A brit közszolgálati csatornát letiltották az orosz hatóságok, azonban ez nem jelent különösebben nagy akadályt.
A külgazdasági és külügyminiszter a NATO rendkívüli értekezlete után jelentkezett be.
Az importtilalom komoly csapást mérne az orosz pénzügyi rendszerre, az ír külügyminiszter szerint akár az is elképzelhető, hogy az EU tagországai nem importálhatnak több szenet az oroszoktól.
Az Oroszországból Belaruszon és Lengyelországon át Németországig érő vezetékből épp nem folyik a gáz nyugatra.