Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán háború kapcsán az orosz vádak között visszatérő elem, a fasizmus felemlegetése, illetve a háborús indokaik között szerepel az ország nácitlanítása. Ungváry Krisztián történész a Facebookon tekintette át, hogy Ukrajna és Oroszország fasiszta országnak tekinthető-e.
A poszt szerint leginkább Oroszországra jellemző a
- Totális és a teljes lakosságot ellenőrző titkosszolgálat,
- karizmatikus leválthatatlan vezető államilag finanszírozott kultusza,
- saját felsőbbrendűséget hirdető politikai ideológia (harmadik Róma és az orosz messianizmus),
- élettérelmélet, mint a politikai cselekvés indoka (Ruszkij Mir és a „közel külföld” elmélet).
Azt is hozzátette a történész, hogy Ukrajna minden belpolitikai problémája mellett soha nem volt fasiszta állam, míg Oroszország esetében egyértelmű, hogy egy mutáns posztfasiszta államról van szó.
