A jogállamiság nem vész el, csak átalakul

Formálódik az uniós jogállamisági mechanizmus, amely már nem általános demokrácia-értékelésről szól, hanem "a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás" védelméről. A javaslat olyannak tűnik, amit az Orbán-kormány is elfogadhat.

Az európai állam- és kormányfők július végén megállapodtak az unió következő hét éves költségvetésének és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapnak a kereteiben. Ezt követően kezdődtek meg az intézményközi egyeztetések a Parlament, a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság küldöttségének részvételével.

A tagállamok vezetői által elfogadott záródokumentum a következőket tartalmazza a jogállamiságról és az EU pénzügyi érdekeinek védelméről:

Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni. Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre. Ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el. Az Európai Tanács rövidesen vissza fog térni a kérdésre.

Az előző néhány sort aztán mindenki győzelemnek ítélte, ugyanerre a szövegről vannak, akik azt gondolják, hogy benne van a jogállamisági feltételrendszer, mások pedig ennek ellenkezőjét állítják. Utóbbiak közé tartozik a magyar kormány, melynek álláspontját Varga Judit igazságügyi miniszter múlt heti, brüsszeli sajtótájékoztatóján igyekezett pontosítani. Varga azt mondta, hogy Magyarország tartja magát a júliusi dokumentum szövegéhez és az unió pénzügyi érdekeinek védelmével egyetért és támogatja egy ilyen mechanizmus létrehozását. Ehhez azonban szükség van egy javaslatra, amelyben pontosan körül van írva, hogy mikor, milyen esetekben sérül az unió pénzügyi érdeke. Ezzel egybehangzóan több EP pártcsoport is azt hangoztatja, hogy nem általános demokrácia-értékelésről van/lesz szó, hanem kifejezetten pénzügyi vonatkozású hátrányok szankcionálásáról. A nagyobb pártok azonban hatékony mechanizmust szeretnének látni az uniós értékek védelmében. Az a mondat pedig, hogy "Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát" tulajdonképpen a levegőben marad, mert ezzel ugyan mindenki egyetért, de mégsem következik belőle semmi.

A német kompromisszum

A német elnökség elkészítette és eljuttatta a tagállamoknak ennek a mechanizmusnak a leírását - az EUrológus is hozzájutott a dokumentumhoz. Az anyag címe: "Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós költségvetés védelmének általános feltételrendszeréről". Vagyis a címből hiányzik a jogállamiság, ugyanakkor a kilenc oldalas javaslatban 25 alkalommal szerepel ez a kifejezés. Átolvasva a tervezetet azt lehet mondani, hogy ugyan a jogállamisággal foglalkozik, de csak általános alapvetések szintjén, következményeket már csak valóban az unió pénzügyi érdekeinek sérelmekor helyez kilátásba. Érdekes megfigyelni a logikai ívet.

A harmadik pontban ezt írják: "A jogállamiság előfeltétele azoknak az egyéb alapvető értékeknek, amelyekre az Unió alapul, mint például a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása. A jogállamiság tiszteletben tartása szorosan összefügg a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával: a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül nem lehet demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása, és fordítva."

A negyedik pont már szűkíti a kört: "Amikor a tagállamok végrehajtják az uniós költségvetést, ideértve az EU következő generációjának összefüggéseit, valamint az uniós költségvetés által garantált kölcsönök és egyéb eszközök révén, és bármilyen végrehajtási módot is alkalmaznak, a jogállamiság tiszteletben tartása alapvető előfeltétel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkében rögzített ésszerű pénzgazdálkodás elveinek betartása." Az ötödik pontban pedig már lényegesen leszűkíti a védendő intézményeket azokra, amelyek a megfelelő pénzgazdálkodáshoz szükségesek: "A hatékony és eredményes pénzgazdálkodást a tagállamok csak akkor tudják biztosítani, ha a hatóságok a jogszabályoknak megfelelően járnak el, és ha annak megsértését a nyomozó és ügyészség hatékonyan követi, és ha a hatóságok döntéseit hatékony bírósági felülvizsgálatnak lehet alávetni."

Innentől kezdve pedig már elsősorban az igazságszolgáltatási szervek működésére összpontosít a javaslat, vagyis a hatékony és alapos nyomozói és ügyészi munka, valamint a független bíráskodás feltételeinek biztosítását várják el a tagállamok. Az egyik pontban ezt le is írják: "A jogállamiság elveinek megsértése, amely különösen a hatóságok megfelelő működését és a hatékony bírósági felülvizsgálatot érinti, súlyosan károsíthatja az Unió pénzügyi érdekeit."

Méltányos és bonyolult eljárási szabályok

A tervezet tartalmaz szankciókat is a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás védelme érdekében, amelyek már valóban az uniós források felfüggesztéséről, megvonásáról, blokkolásáról szólnak. Erre vonatkozóan az Európai Bizottság terjeszt elő javaslatot, az érintett kormánynak lehetősége van kifejteni az álláspontját. A döntést a tagállamok hozzák meg, minősített többséggel, tehát nem szükséges egyhangúság. A mechanizmus tervezet arra is kitér, hogy minden intézkedésnek arányosnak és méltányosnak kell lennie és vissza kell vonni, amikor elhárultak az azt kiváltó okok. Sőt, az érintett tagállamnak joga van ahhoz, hogy a tagállamok tanácsához forduljon, ha úgy érzi, hogy az eljárás során sérültek a pártatlan és tényeken alapuló elbírálás szempontjai. Ebben az esetben addig nem lehet elmarasztaló döntést hozni, amíg meg nem tárgyalták a tagállamok vezetői az esetet.

A javaslatról először szerdán tárgyalnak az uniós államok nagykövetei. A rendelet a tervek szerint 2021. január 1-jétől lép hatályba.