Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország – ezek az országok kapták meg az uniós pénzügyminiszterek jóváhagyását ahhoz, hogy hozzájussanak a nemzeti helyreállítási tervük megvalósításához szükséges EU-s finanszírozáshoz. Ez a teljes igényelt összeg 13 százalékát jelenti, összesen ezek az országok 35 milliárd eurót kapnak a következő hetekben.
Ez az első, de minden bizonnyal legnagyobb kört felölelő döntés, amely a helyreállítási tervekkel kapcsolatban született. A tagállamok jóváhagyásának feltétele az Európai Bizottság ajánlása, erre két hónapja volt a brüsszeli testületnek, ezt követően négy héten belül kell a pénzügyminisztereknek a döntést meghozni.
A 27 uniós tagállam közül eddig 25 nyújtotta be nemzeti helyreállítási tervét – Hollandia és Bulgária még adós vele. A tervek közül eddig 16-ról nyilatkozott támogatóan az Európai Bizottság. Valdis Dombrovskis, a testület alelnöke azt mondta keddi sajtótájékoztatóján, hogy négy vagy öt tagállam esetében a pénzügyminiszterek július 26-i, rendkívüli ülésén adják majd meg a jóváhagyást.
Magyarországot nem említette ezek között, ami valószínűsíti, hogy csak ősszel születik döntést a 2511 milliárd eurós magyar igényről. Dombrovskis megerősítette, hogy a magyar tervvel kapcsolatban további egyeztetések szükségesek a magyar hatóságokkal, ezért a két hónapos határidőt meghosszabbították. Ennek azonban nem nincs konkrét időtartama, az alelnök szerint a tárgyalások folyamatosak. Arra is hivatkozott, hogy a magyar kormány a hétfői határidő előtt csak pár nappal, pénteken küldte el azokat a kiegészítő válaszokat, amelyeket jelenleg tanulmányoznak.
A magyar kormány tegnap közleményben jelezte, hogy szerintük
a gyermekvédelmi törvény elfogadását követően a Bizottság abszurd követelésekkel állt elő. Az ideológiailag vezérelt politikai támadások nyilvánvalóan lassítják a korábban, szakmai egyeztetések során kialakult terv elfogadását.
Megkérdeztük minderről az Európai Bizottságot is. Arianna Podesta szóvivő azt mondta, hogy a helyreállítási tervekkel kapcsolatos eljárás és a vitatott magyar szabályozással kapcsolatos vizsgálat két párhuzamos, de külön kezelt ügy.
A Bizottság folytatja a magyar helyreállítási terv mélyreható értékelését a rendeletben meghatározott 11 kritérium alapján. Minden tagállamra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak
– mondta a szóvivő az EUrologusnak. De hozzátette, hogy gondoskodnak arról, hogy az új magyar törvény „ne befolyásolja a magyar helyreállítási és rugalmassági tervben szereplő intézkedések végrehajtását”.
Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő közleményben jelezte, hogy szerinte
Orbánék alkalmatlansága miatt késve kaphatjuk meg a helyreállítási forrásokat.
A képviselő úgy véli, hogy „a homofób törvény elfogadása is kizárólag azt a célt szolgálja, hogy hamis hivatkozási alap legyen a Fidesz számára, amikor a jogállamisági kritériumok és az állami szinten szervezett korrupció miatt nem jutunk időben a hazánknak járó forrásokhoz”.
