szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Kevesebb mint két hét múlva az Európai Bizottság ismerteti a jogállamisági eljárásról kialakított álláspontját. Varga Judit igazságügyi miniszter a közbeszerzések átláthatóságáról szóló ígéreteket magyarázta Brüsszelben két napon keresztül, ennél azonban már többre van szükség. Néppárti politikusokkal is találkozott, de az látszik: nincs visszaút a Fidesz számára.

Két nap alatt legalább hat uniós biztossal találkozott Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. Értesüléseink szerint

a találkozókat Varga kérte, és azokon a bizottsági források elmondása alapján a miniszter ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország a folyamatban lévő feltételrendszeri eljárás keretében előirányoz.

A politikus tárgyalásait a Facebook-oldalán közzétett mosolygós fotókon lehetett nyomon követni. Innen tudjuk, hogy a miniszter azért dolgozik, hogy

Magyarország és a magyar emberek hozzájuthassanak ahhoz, ami nekik jár.

Ez alatt természetesen az uniós pénzeket kell érteni, az ezekhez való hozzáférés akadálya jelenleg az uniós források védelme érdekében megindított jogállamisági eljárás. A magyar kormány egyre több vállalást tesz, legutóbb már egy független korrupcióellenes hivatal felállítását is megígérte, hogy eloszlassák az Európai Bizottság aggodalmait.

Mostani látogatása során Varga Judit tárgyalt Ylva Johansson belügyi, Johannes Hahn költségvetési, Didier Reynders igazságügyi biztossal, valamint Dubravka Suicával, aki az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatért felelős. Sőt, tárgyalt a Magyarországon nemkívánatosnak minősített Verá Jourová értékekért és átláthatóságért felelős bizottsági alelnökkel is, akinek a portfóliójába tartoznak többek között a jogállamisági kérdések. Ezekről fényképeket is közzétett a miniszter.

Varga Judit igazságügyi miniszter Johannes Hahn költségvetési biztossal tárgyal
Facebook / Varga judit

Volt még egy találkozója, amelyet már nem vert nagydobra: a Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért felelős magyar biztossal folytatott egyeztetés nem szerepel a miniszteri hírfolyamban, holott Várhelyi nyilvános naptárában megtalálható a program.

Az EUrologus bizottsági forrásokból megtudta, hogy a magyar jogállamisági eljárásban szeptember 21-én fogadja el az Európai Bizottság a saját álláspontját, amelyet azonnal el is küldenek a magyar kormánynak. Információink szerint

arra tulajdonképpen semmi esély, hogy az eljárást lezárja a brüsszeli testület, tekintettel arra, hogy a magyar vállalások egyelőre nem elfogadott jogszabályok.

Ezért az eljárás addig folytatódni fog, és várhatóan szankciókra is javaslatot tesznek, amíg a törvények hatályba nem lépnek. És bár elvileg külön folyamatokról van szó, amíg a jogállamisági eljárás folyik, addig az uniós források is blokkolva lesznek, olyan kormánynak ugyanis nem fognak EU-s finanszírozást biztosítani, ahol a pénzek felhasználása nem átlátható.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az utolsó pillanatig kétséges lesz a magyar helyreállítási alap 70 százalékának sorsa, amennyiben december 31-ig nem hagyják jóvá a tagállamok a magyar tervet, az 5,9 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás több mint kétharmada elvész. Brüsszelben most arra számítanak, hogy decemberben is még rohamtempóban dolgozni kell a magyar terv elfogadásán, a szükséges döntések meghozatalán, a papírmunka elvégzésén.

Miközben – Magyarországot leszámítva – utolsóként csütörtökön a holland terv is zöld utat kapott, bár a hollandok a tavaly áprilisi határidő helyett – a hollandiai választások és az elhúzódó kormányalakítás miatt – csak idén júliusban adták be a programjukat. Azt is meg kell említeni, hogy a tagállamok túlnyomó többsége már tavaly ősz óta költi ezeket a forrásokat.

Varga Judit tárgyalásaival kapcsolatos, hogy az Euronews információi szerint Didier Reynders biztos felvetette a miniszternek, hogy csatlakozzon Magyarország az Európai Ügyészséghez. Ebben tulajdonképpen nincs újdonság, hiszen ezt már régóta ajánlgatja a Bizottság – eredmény nélkül. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ugyanis önkéntes, bár a jelentősebb uniós forrásokat felhasználó kormányok közül csak a magyar és a lengyel maradt távol.

Didier Reynders jogalkotásért felelős úniós biztos ismét felajánlotta Varga Judit igazságügyi miniszternek az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lehetőségét
Varga Judit FB-oldala

Mindenesetre Reynders meglehetősen lakonikusan kommentálta a Twitteren Varga Judit látogatását:

Meghallgattam a megoldási javaslatokat a helyzet orvoslására, miközben felidéztem alapelveinket.

De nem csak az Európai Bizottságnál tárgyalt Varga Judit, hanem az Európai Parlamentben is. Itt volt egy találkozója a Fidesz EP-delegációjával, amelyet a miniszter mint „előretolt helyőrséget” említett a posztjában. Szintén az EP-ben három kereszténydemokrata politikussal is egyeztetett: François-Xavier Bellamy francia, Rainer Wieland, illetve Jens Gieseke német képviselőkkel. Bellamy régi támogatója a magyar kormánypártnak, a két német politikus azonban a CDU tagja, akik hosszas vívódás után végül elengedték a Fidesz kezét. Sőt, Wieland képviselő az EP alelnöke is egyben.

Megkérdeztük az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának szóvivőjét, Pedro Lopezt, hogyan kell értékelni ezt az egyeztetést. Nos, Lopez elmondta – ami Varga Judit posztjából kimaradt –, hogy a három képviselő az EP jogi bizottságának tagjaiként az európai pártok statútumáról szóló jogszabályról tárgyaltak, amelynek egyébként Rainer Wieland a jelentéstevője, a témát pedig jövő héten tárgyalja a plenáris ülés és szavazni is fognak róla. Ez a jogszabály többek között azt tartalmazza, hogy csak az az európai pártszövetség vagy pártalapítvány juthat uniós támogatáshoz, amely (vagy amely tagjai) betartja az uniós alapértékeket, és például nem folyik ellene a 7-es cikkely szerinti vagy jogállamisági eljárás. (A témáról bővebben itt írtunk). Magyarország határozottan ellenzi ezt a tervet.

A három EP-képviselő tehát azért találkozott Varga Judittal, hogy megtudják a javaslattal kapcsolatban az egyik tagállam, Magyarország álláspontját.

Megkérdeztük Pedro Lopeztől, jelent-e ez bármilyen változást a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyában, hiszen korábban a Fidesz politikusai tettek utalásokat arra, hogy szeretnék a kapcsolataikat normalizálni, a szakítás után közeledni a legnagyobb európai pártszövetséghez, amely sokáig védőernyőként szolgált számukra. A szóvivő határozottan ezt mondta:

A találkozónak semmi köze nem volt a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatához. Az Európai Néppárt nem változtatott a Fidesszel kapcsolatos álláspontján, és nem valószínű, hogy ez egyhamar megtörténik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!