Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Folytatja munkáját az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, amely ezúttal Lengyelországba látogatott, ahol az országot érintő illegális megfigyelési botrányt szerették volna kivizsgálni. A vádak szerint a lengyel hatóságok ellenzéki képviselőket és személyiségeket illetve újságírókat figyelhettek meg a Pegasus nevű kémszoftverrel. A látogatás után Jeroen Lenaers a bizottság elnöke, és Sophia in’t Veld parlamenti jelentéstevő kifejezte, kimondottan aggasztónak tartja az ügyet és Lenaers “autokratikus módszerekről”, míg in’t Veld a “demokrácia haláláról” beszélt.
Az semmiképpen nem lehetett megnyugtató a bizottság tagjai számára, hogy habár öt különböző lengyel kormányoldali illetékest és hatóságot is megkerestek, a kormánypártok képviseletében senkivel nem tudtak tárgyalni. Mi több, a bizottság lengyel tagja, a kormányzó Jog és Igazságosság pártot az Európai Parlamentben képviselő Dominik Tarczyński a nap közepén egyszerűen felszívódott. Ettől függetlenül a bizottság tagjai levonták konklúzióikat, amik egyáltalán nem voltak kedvezők.
Lenaers leginkább azt sérelmezte, hogy a lengyel kormány olyan intézményrendszert hozott létre, amely egyáltalán nem foglalkozik a felmerülő gyanús megfigyelési ügyekkel, feltételezhetően nem véletlenül.
Úgy látjuk, hogy a jogi és intézményi fékek és ellensúlyok rendszerét lebontották annak érdekében, hogy lehetővé tegyék azon személyek célbavételét, akiket a kormány ellenzőinek tartanak.
–- fogalmazott Lenaers. A bizottság elnöke szerint ez súlyos jogállamisági és demokratikus problémákat vet fel, mivel a megfigyelés során gyűjtött adatokat a megfigyelt személyek megfélemlítésére, lejáratására vagy egyenesen zsarolására is fel lehet használni. A sajtótájékoztató résztvevői azt is kritizálták, hogy több kormány, köztük a magyar is, a nemzetbiztonság ügye mögé bújva próbál elzárkózni az EU-s vizsgálat elől. In’t Veld szerint
a nemzetbiztonságot kapuként kezelik a törvények nélküli működés felé.
A politikus azt is hozzátette, hogy annak az esélye, hogy Lengyelországban
a kormányzat javításokat eszközöl közel nulla, vagy inkább nulla.
In’t Veld szerint mind az Európai Bizottságnak, mind pedig az Europolnak aktívabban kéne fellépnie a megfigyelési ügyek kivizsgálásának érdekében. Véleménye szerint az Európai Bizottság nem folytathatja tovább az eddig használt “nem az én dolgom” szemléletét.
Egy érdekességet azonban megtudtunk Lenaerstől. Miután az Európai Parlament kikérte a Pegasust forgalmazó NSO-tól, hogy mely EU-s tagállamokkal kötöttek szerződést, kiderült, hogy a szolgáltatást igénybe vevő 14 tagállam közül kettővel felmondták a szerződésüket, vélhetően a jogtalan felhasználás miatt. Mivel az NSO – épp úgy mint az európai polgárok – a hírekből tájékozódik a visszaélésekkel kapcsolatban, három olyan ország volt, ahol kirobbant Pegasussal kapcsolatos botrány, így felkerülhettek a tiltólistára. A három lehetséges jelölt Spanyolország, Lengyelország és Magyarország. Azonban, mivel a spanyol botrány még rendkívül új keletű volt a szerződések felmondásakor, kizárásos alapon az NSO Magyarországgal és Lengyelországgal bontott szerződést, bár ezt a cég nem erősítette meg. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a magyar kormány vélhetőleg nem tudja majd használni a Pegasus-szoftvert semmilyen típusú megfigyelésre.
Sophia in’t Veld jelentését a Pegasus-bizottság vizsgálatáról várhatóan november elején fogja ismertetni az Európai Parlamentben, addig viszont a képviselők akár még Magyarországra is ellátogathatnak.
