A Frontex adatai szerint az év első 10 hónapjában több mint 128 ezer, az EU-ba irányuló illegális határátlépés történt a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Ez a tavalyi év azonos időszakához képes 168 százalékos növekedés, míg az EU-ba ebben az évben eddig összesen 250 ezren érkeztek illegálisan. Brüsszelben öt pontban, összesen húsz intézkedést fogalmaztak meg, amelyek a következő pilléreken nyugszanak:

• a határigazgatás megerősítése az útvonalak mentén,
• gyors menekültügyi eljárások és a befogadási kapacitás támogatása,
• a migránsok csempészése elleni küzdelem,
• visszafogadási együttműködés és a visszatérések fokozása,
• a vízumpolitika összehangolása.

Margaritisz Szhínasz, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, hogy a célok között van az uniós rendőri szervezet, az Europol újonnan létrehozott munkacsoportja tevékenységének kiterjesztése szerb-magyar határra. Ezt a munkacsoportot kifejezetten az embercsempészek elleni küzdelemre hozták létre és a tervek szerint más, a nyugat-balkáni útvonalat érintő határra is ki szeretnék terjeszteni a működésüket. Mindez azért is érdekes, mert az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex két évvel ezelőtt kivonult Magyarországról, miután a magyar kormány nem tartotta be a menekültek bánásmódjára vonatkozó európai bírósági ítéletet. A Frontex nem akart részt venni az uniós jog folytatólagos megsértésében Magyarországon és ez a helyzet azóta sem változott.

Ylva Johansson belügyi biztos elmondása szerint jelenleg körülbelül 500 Frontex-alkalmazott van a Nyugat-Balkánon, akik azonban csak az EU-val szomszédos országokban, azokon a határokon tevékenykednek. A mostani javaslat arra irányul, hogy bevetésük akár két különböző nyugat-balkáni ország között is lehetségessé váljon.

Az Európai Bizottság emellett javítani szeretné az érintett hat nyugat-balkáni és többnyire EU-tagjelölt ország menekültügyi kapacitásának erősítését, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA) keresztül. Ez magában foglalja a menekültügyi és regisztrációs eljárásaik további megerősítését, valamint a megfelelő befogadási feltételek biztosítását.

És hangsúlyos elem a vízumpolitika összehangolása, amely leginkább Szerbia esetében okoz problémát. Nagyon sok illegális bevándorló ugyanis úgy éri el például a magyar-szerb határt, hogy Belgrádig repülővel teszik meg az utat. A szerbeknek ugyanis vízummentességi megállapodásuk van Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bahreinnel, Fehéroroszországgal, Bolíviával, Kínával, Kubával, Bissau-Guineával, Indiával, Indonéziával, Jamaicával, Kirgizisztánnal, Kuvaittal, Kazahsztánnal, Mongóliával, Ománnal, Katarral, Oroszországgal, Suriname-mal és Törökországgal. Nemrégiben megszüntették hasonló megállapodásukat Tunéziával és Burundival, s most azt ígérték az Európai Bizottságnak, hogy Indiával, majd más országokkal is hasonlóan járnak el.

Az akcióterv lesz az egyik témája a keddi, Tiranába összehívott EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozónak, majd ezen a héten csütörtökön az uniós belügyminiszterek is napirendjükre tűzik a javaslatot.