Szijjártó egyedüliként nem szavazta meg az orosz és belarusz termékekre kivetett büntetővámokat

Oroszország és az ukránok elleni háborúban őket segítő Fehéroroszország mezőgazdasági termékeit eddig nem sújtották szankciók. Szorosan véve ez most sem változik meg, azonban büntetővámok kivetése mellett döntöttek a tagállamok.

A rendelet olyan szintre emeli az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélékre, olajos magvakra és az ezekből származó termékekre kivetett vámokat, amelyek a gyakorlatban leállítják e termékek behozatalát

– áll a jogszabályhoz fűzött indokolásban. Ezek az intézkedések azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeket ebből a két országból közvetve vagy közvetlenül az EU-ban akarnak értékesíteni. Nem érintik a korlátozások az EU-n keresztül más harmadik országokba irányuló tranzitokat, elismerve azt, hogy az orosz és a fehérorosz termékek a világ élelmezésében szerepet játszanak.

Ezek az intézkedések tehát megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálódását, leállítják az Ukrajna területén termelt illegálisan eltulajdonított gabona oroszországi exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló exportból származó bevételeit az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására fordítsa

– fogalmazott a döntés után a soros elnökség nevében Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter. Az intézkedés a gabonaféléket, olajos magvakat és azokból származó termékeket, valamint a cukorrépa-szeletet és szárított borsót érinti.

Oroszország 2023-ban mintegy 1,4 milliárd dollár értékben exportált gabonatermékeket az EU-ba. Az európai import tavaly rekordot döntött, ami 4 millió tonnát jelent, ez az EU teljes fogyasztásának 1 százaléka. A kivetett büntetővám mértéke terméktől függően vagy tonnánként 95 euró, vagy pedig az áru értékének a fele – amelyik magasabb, azt alkalmazzák.

A magyar kormányt a kereskedelmi miniszterek tanácsülésén Szijjártó Péter képviselte. A külügyminiszter az esemény szünetében, kizárólag a kormánypárti médiumoknak tartott “sajtótájékoztatóján” közölte, hogy egyetlen tagállamként Magyarország nem szavazta meg ezt a rendeletet, támogatás helyett tartózkodott, mert szerinte a kereskedelmet például a mezőgazdaság területén fenn kell tartani. 

Érdemes megemlíteni, hogy miközben az orosz és belarusz termékekkel szemben kivetett védővámmal nem ért egyet a magyar kormány, az ukrán agrárárukat nemes egyszerűséggel kitiltotta az ország területéről. 

Az is érdekes fénytörést ad az ügynek, hogy az EU döntését megelőző napon Szijjártó Péter éppen Fehéroroszországban tárgyalt, ahol a magyar-belorusz üzleti fórumon többek között ezt mondta:

Mi, magyarok nem hiszünk a szankciós politikában, a szankciós politika megbukott. 

Hozzátette, hogy a szankciók által nem érintett területeken – és a védővámok dacára a mezőgazdaság továbbra is ide tartozik – Magyarország továbbra nyitott a kapcsolatok bővítése. A két ország között tavaly 142 millió eurós volt a kereskedelmi forgalom volt, idén 20 százalékos növekedés várható – jegyezte meg Szijjártó. 

A minszki tárgyalások keretében 92 vállalatközi találkozót bonyolítottak le, és ennek eredményeként a tavalyi 9,5 millió keltetőtojást követően idén 420 ezer magyar naposcsibe érkezik Fehéroroszországba.