Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben kizárólag a kormánypárti médiumok képviselőinek tartott „sajtótájékoztatót” az uniós külügyi tanács szünetében, ahogy ő fogalmazott, az első olyan EU-s külügyminiszteri találkozón ez azóta, hogy „új realitásban éljük az életünket”.

Az új realitás az amerikai elnökválasztással köszöntött be, amelynek lényegét így összegezte Szijjártó:

Az amerikai választók egy békepárti és a háborúpárti ajánlat között dönthettek, és Donald Trump békepártisága mellett döntöttek.

Hozzátette, hogy ez rossz hír volt „a brüsszeli háborúpárti elit tagjai számára”, és „a háborúpárti mainstream továbbra sem akarja belátni, hogy itt a vége”.

A magyar külügyminiszter szerint az orosz–ukrán háború kapcsán az új realitáshoz nemcsak az USA békepárti elnöke tartozik, hanem az is, hogy „egyre intenzívebbek és sikeresebbek az orosz támadások”, romlik a humanitárius helyzet, és közeleg a tél. Szijjártó úgy fogalmazott, hogy Trump elnök győzelme nagy lehetőséget biztosítana ahhoz, hogy az EU

a kudarcba fulladt háború, migráció és genderpárti stratégiáról átálljon a „no war, no migration, no gender” politikára.

Ehelyett azonban Brüsszelben „a háborúpárti politikai elitek utolsó elkeseredett kapálózó támadást indítanak az új realitással szemben” – véli a magyar külügyminiszter. Aki „elképesztően veszélyes ötletnek” nevezte a NATO-tagállamok fegyvereinek bevetését Oroszország mélységi területein. De ugyanígy elvetette azt az ukrán kezdeményezést, hogy Ukrajnát hívják meg a NATO-ba, illetve azt is, hogy az Ukrajnával szomszédos országok esetleg lelőjék az orosz drónokat ukrán terület fölött.

A leköszönő külügyi főképviselő, Josep Borrell szerepét értékelve Szijjártó kijelentette, hogy Borrell és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen miatt Európa ma sokkal kevésbé biztonságos hely, mint öt éve volt, mert akkor még nem volt háború.

Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölttel kapcsolatban – akinek jelöltségét még mindig nem erősítette meg az Európai Parlament szakbizottsága – pedig azt vetette fel, hogy esetleg követni kellene Magyarországon is a brüsszeli modellt. Arra gondolt, hogy miután a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagjait kizárták az Európai Parlamentben a vezető pozíciókból, ezt meg kellene fontolni a magyar ellenzék vonatkozásában Budapesten is.

A magyar parlament durván szembemegy a brüsszeli módszerekkel, amikor ellenzéki képviselőknek ad funkciókat. Érdemes lesz talán ezt a kérdést is komolyan megvitatni

– jelentette ki a külügyminiszter.