Már Ursula von der Leyen egy héttel ezelőtti, az EU helyzetét értékelő beszédében is megemlítette, hogy az Európai Bizottság a gázai humanitárius helyzetre tekintettel szankciókat készít elő. Erről a biztosi kollégium szerdán döntött és Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője jelentette be a javaslatot.
„Nagyon világosan szeretnék fogalmazni. A cél nem Izrael megbüntetése. A cél a humanitárius helyzet javítása Gázában” – mondta Kallas. Az Európai Bizottság értékelése szerint Izrael megsértette az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásával kapcsolatos azon alapvető elemeket, amelyeket tartalmaz az EU és Izrael közötti társulási megállapodás. Ez jogosítja fel az EU-t a szerződés egyoldalú felfüggesztésére.
A Gázában naponta zajló szörnyű eseményeknek véget kell vetni. Azonnali tűzszünetre, minden humanitárius segély korlátozás nélküli eljuttatására és a Hamász által fogva tartott összes túsz szabadon bocsátására van szükség
– fogalmazott közleményében Ursula von der Leyen. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is a humanitárius segélyek legnagyobb adományozója és a “kétállami megoldás rendíthetetlen támogatója”. A tervezett intézkedések között az szerepel, hogy függesszék fel az Izraellel kötött kereskedelmi engedményeket, szabjanak ki szankciókat az extrémista miniszterekre és az erőszakos telepesekre, és függesszék fel az Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatást, anélkül, hogy ez befolyásolná az izraeli civil társadalommal vagy a Yad Vashemmel folytatott munkánkat.
A felfüggesztés a megállapodás alapvető kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseit érinti, és a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Izraelből származó import elveszíti preferenciális hozzáférését az uniós piachoz. Ezért ezeket az árukat ugyanolyan mértékben kell vámolni, mint bármely más olyan harmadik ország esetében, amellyel az EU-nak nincs szabadkereskedelmi megállapodása. Ez éves szinten 5,8 milliárd eurós árubehozatalt érint.
A Hamász, az izraeli kormány szélsőséges miniszterei és az erőszakos telepesek elleni szankciós csomag keretében összesen 9 izraeli személyt és a Hamász vezető testületének 10 tagját vennék fel a szankciós listára, ami beutazási tilalommal és az uniós vagyonuk befagyasztásával járna. Az izraeli kormánytisztviselők közül a tilalom Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányának két keményvonalas tagját érinti: Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági minisztert és Bezalel Smotrich pénzügyminisztert.
Indokolásul az Európai Bizottság azt hozta fel, hogy miután Izrael a közelmúltban úgy döntött, hogy blokádot vezet be a Gázába irányuló humanitárius segélyek hozzáférésére
a humanitárius helyzet példátlan és fenntarthatatlan szintre romlott, amit a folyamatos bombázások, katonai műveletek, tömeges elvándorlás és az alapvető szolgáltatások összeomlása okozott.
Felfüggesztik az EU kétoldalú alapon nyújtott támogatását, ez 2027-ig 32 millió eurós összeget jelent. Az erőszakos telepesekkel kapcsolatosan az EU globális emberi jogi szankcióinak keretében a tagállamok eddig kilenc személyt és öt szervezetet vett jegyzékbe, akik a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben zajló erőszakos szélsőségességhez, valamint a Gázába irányuló humanitárius segélyek blokkolásához köthetők.
A kereskedelmi intézkedések elfogadásához a tagállamok körében minősített többség kell, míg személyekkel szembeni szankciók esetében egyhangú döntést írnak elő az uniós szabályok.
A közvélemény a tagállamokban – látva a gázai szenvedést – változik, mert véget akarnak ennek a szenvedésnek, de politikai szinten a vitát le kell folytatni
– fogalmazott Kaja Kallas a tagállamok támogatásával kapcsolatban. Az országok többsége mindkét intézkedést támogatja, közülük például Írország, vagy Spanyolország régóta szorgalmaz határozottabb fellépést, de utóbbi időkben egyre hangosabban támogatja ezt az álláspontot Belgium és Hollandia is. Ugyanakkor Németország még nem alakította ki az álláspontját és Olaszország szintén óvatosabb. Az eddigi nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy a magyar álláspont a legkeményebb, az Orbán-kormány eddig semmilyen, Izraellel szembeni fellépésre vonatozó kezdeményezést elvetett. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány a kereskedelmi intézkedéseket nem tudja megakadályozni, de a személyekkel szembeni szankciót megvétózhatják.
