A csúcstalálkozóra érkező Orbán Viktor megismételte, hogy szerinte Ukrajna nem szuverén ország.
Nem tisztázottak a határok, nem tudjuk a határát, nem tudjuk, a keleti határa hol van, nem tudjuk, mennyien laknak benne, és nem tud megállni a saját lábán. Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
– fogalmazott a miniszterelnök. Elutasította azt a javaslatot, hogy az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megindításához ne legyen szükség egyhangúságra, hanem csak minősített többségre. António Costa, az Európai Tanács elnöke ugyanis egy ilyen tartalmú javaslattal kereste meg a tagállamokat.
Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni
– mondta Orbán. Mint kiderült, ebben lehetnek hallgatólagos szövetségesei, ugyanis vannak más országok is, akik nem szívesen engednék ki a kezükből a vétó lehetőségét. Nem Ukrajna, hanem más tagjelölt országok esetében. A Politico szerint a görögök Törökország, a horvátok pedig Szerbia esetében tartanák meg a kezükben a legerősebb kártyát.
A közös védelem kapcsán a keleti határokra tervezett drónfal ugyancsak megosztja a kormányokat. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy országának vannak már kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal kapcsolatban, ezért vásároltak érzékelőberendezéseket, és együttműködnek az ukránokkal, akiknek vannak ezzel kapcsolatos tapasztalataik.
Messzemenően támogatom az Európai Bizottság javaslatát a drónfalról – mondta Silina. Gitanas Nauseda litván elnök is tettekre szólított fel, mert már elég papírt gyártott az EU a védelem fokozásáról.
A dokumentumok nem védenek. A dokumentumok nem érzékelik a drónokat
– jelentette ki Nauseda. A német–francia tengely azonban óvatosabb. Emmanuel Macron francia elnök nem igazán lelkesedett az Európai Bizottság drónfaltervéért. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszereket kellene kifejleszteni, és „elrettentő” mélységi csapásmérő képességeket kell beszerezniük, valamint több légvédelmi rendszert kell vásárolniuk. A nap folyamán a német kormány álláspontját Boris Pistorius védelmi miniszter osztotta meg.
Ursula von der Leyen drónfaltervéből jelenleg hiányoznak a részletek – különösen a terjedelmét és a költségeit illetően
– emelte ki a német kormány nevében. A soros elnökséget ellátó Dánia miniszterelnöke azonban azt szorgalmazta, hogy az EU tűzzön ki egyértelmű célokat.
„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen: közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk, és amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat megfenyegessenek” – nyilatkozta az informális csúcs előtt Mette Frederiksen.
A koppenhágai eseményen várhatóan nem születnek konkrét döntések, a cél az, hogy az álláspontok világosabbak legyenek, s ezek birtokában az október 23–24-i rendes csúcstalálkozón már sikerülhet ezekben a kérdésekben közös álláspontot kialakítani.
Nyitóképünkön: Orbán Viktor nyilatkozik a koppenhágai informális EU-csúcs előtt. Fotó: Sergei GAPON / AFP
