A Tavares-, Sargentini-, Delbos-Corfield-jelentés után készül a magyar közállapotokat véleményező Strik-jelentés az Európai Parlamentben. Az új jelentés tervezete egyebek mellett kimondja:
Az EP sajnálatosnak tartja a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat, az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokat, valamint azt, hogy uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használnak fel, ami ellentétes az uniós közbeszerzési és versenyszabályokkal.
Míg a legelső, a portugál Rui Tavareshez kötődő 2013-as jelentésnek nem volt komolyabb következménye, a 2018-as Sargentini-jelentés már hozzájárult ahhoz, hogy az uniós tagállamok megkezdjék a Magyarországgal szembeni, az Alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást. Ehhez kétharmados többség kellett, aminek a megszerzése annak volt betudható, hogy először fordult szembe nyíltan az Európai Néppárt a Fidesszel – nem sokkal később a magyar kormánypárt távozott a legnagyobb európai pártcsaládból, ma pedig már a pártelnök, Manfred Weber a kormányzati propaganda egyik gyakori célpontja.
Az előző parlamenti ciklusban a francia Gwendoline Delbos-Corfield nevéhez fűződött a magyar jogállamisági fejlemények nyomon követése, a tavaly óta működő EP-ben pedig a holland Tineke Strik a téma előadója. Mind a négy politikus zöldpárti.
Tineke Strik is elkészítette időközi jelentését, miután az EP LIBE szakbizottságának más tagjaival részt vettek egy magyarországi tényfeltáró úton, ahol meglehetősen rossz tapasztalatokkal gazdagodtak, és tárgyaltak a magyar közélet szereplőivel, illetve civil szervezetekkel, újságírókkal is.
A jelentés tulajdonképpen egy EP-állásfoglalásra irányuló indítvány, amely azt javasolja, hogy a tagállamok állapítsák meg „az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyét”.
Ez elmozdulást jelentene a jelenlegi állapotról, mivel a tagállamok továbbra is az eljárás legelső szakaszában vannak, ahol meghallgatásokat tartanak – már kilenc volt eddig. A következő lépéshez, vagyis az uniós értékek megsértése veszélyének megállapításához a kormányok négyötödének, vagyis 22 tagállamnak a támogatására van szükség. Most azon kormányok száma, akik erre biztosan hajlandók, húsz körülire tehető. Ha ezt kimondanák a tagállamok, akkor ajánlásokat tehetnének Magyarországnak, majd ha ezek eredménytelenek, akkor az uniós értékek sérelmét tényként jelentik ki a kormányok – ehhez egyhangúság kell –, s ezt követően jöhetnek a szankciók, például a szavazati jog felfüggesztése, ehhez már nem kell egyhangúság.
A jelentés ugyanazt a tematikát követi, mint amely mentén a Sargentini-jelentés készült. Ez jelzi azt is, hogy az elmúlt hét évben az azonosított problémák nem változtak, esetleg a tartalmuk módosult, ami jellemzően súlyosabb kritikák megfogalmazását eredményezte.
Ezek a problémák a következő területeket érintik:
- az alkotmányos és a választási rendszer működése;
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
- korrupció és összeférhetetlenség;
- a magánélet és a személyes adatok védelme;
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is;
- a tudományos élet szabadsága;
- az egyesülés szabadsága;
- az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQ+-személyek jogait is;
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
- gazdasági és szociális jogok.
A javaslat 17 pontban összegzi az EP megállapításait. Mondhatjuk, hogy ezek naprakészek, vagyis szerepel benne például a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével kapcsolatos bírálat, az idei Pride-felvonulás betiltása vagy a jövő évi választás tisztasága miatti aggodalom is. Nyomatékosan felhívják a kormányokat, hogy a 7-es cikk szerinti eljárásban lépjenek tovább, és tegyenek meg mindent az uniós értékek tiszteletben tartása érdekében. A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy fagyasszák be a 2023 decemberében felszabadított 10,2 milliárd eurónyi felszabadított forrást is mindaddig,
amíg az összes vonatkozó jogszabályt maradéktalanul végre nem hajtották, az elfogadott intézkedések hatékonysága a gyakorlatban be nem bizonyosodott.
https://hvg.hu/360/20251103_hvg-gulacsi-gabor-unios-penz-huxit-safe-hitel-bontasi-koltsegek
Leszögezik, hogy amíg egy vagy több területen továbbra is hiányosságok állnak fenn, nem szabad kifizetéseket teljesíteni, még akkor sem, ha más területeken történtek előrelépések. Egyúttal annak biztosítására is felszólítják a Bizottságot, hogy „az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól”, és „a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget a magánszemélyek, a vállalatok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén”.
A dokumentum tartalma még változhat, mivel 169 módosító indítványt adtak be hozzá a szakbizottság tagjai. Azonban ezek szinte kizárólag Magyarországra nézve súlyosabb megállapításokat tartalmaznak, mint az eredeti előterjesztés.
Érdekes módon sem a Fidesz, sem pedig a Patrióta-frakció más tagja nem adott be olyan javaslatot, amely Magyarországot vagy a magyar kormányt kedvezőbb színben tüntetné fel.
A dokumentumról decemberben szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.
Nyitóképünkön: Az Európai Parlament strasbourgi, szeptember 10-i plenáris ülése, ahol épp Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartja éves uniós helyzetjelentését. Fotó: AFP / Sebastien Bozon
