A Számvevőszék szakértői az Európai Bizottság közös agrárpolitikára (KAP) és a közös piacszervezésre vonatkozó jogszabálytervezeteit értékelték, amelyek elfogadás esetén 2028 és 2034 között határoznák meg az uniós mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidékfejlesztés kereteit.
A Bizottság 2025-ben bemutatott javaslata szerint a következő többéves pénzügyi keret (MFF) összértéke elérné a 2 ezer milliárd eurót, amelynek legnagyobb eleme az Európai Alap lenne, mintegy 865 milliárd euróval. Ebbe az egységes alapba olvadna be a közös agrárpolitika finanszírozása is.
Ez történelmi változást jelent: a KAP 1962-es létrehozása óta először nem jönne létre külön mezőgazdasági alap, és megszűnne a jól ismert kétpilléres rendszer is, amely eddig elkülönítette a közvetlen termelői támogatásokat és a vidékfejlesztést.
A Számvevőszék szerint a célként megfogalmazott egyszerűsítéssel ellentétes hatást válthat ki a KAP új, összetett jogi felépítése és az elfogadási folyamat bonyolultsága. Ez csökkentheti a gazdálkodók és más kedvezményezettek számára a kiszámíthatóságot, sőt akár késleltetheti a kifizetéseket is.
Bár egy 2025 novemberében kötött intézményközi megállapodás már áthelyezett bizonyos szabályokat az Európai Alapból a KAP-rendeletbe, a számvevők szerint további jogalkotási lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a rendszer átláthatóbbá váljon.
Komoly kérdőjeleket vet fel az is, hogy a KAP tényleges finanszírozási összege csak a nemzeti tervek elfogadása után derül ki. Ez megnehezíti a tagállamok és a gazdálkodók tervezését, és szinte lehetetlenné teszi az összehasonlítást a jelenlegi és a következő költségvetési időszak agrárkiadásai között.
További bizonytalanságot okoz, hogy nem világos: mely KAP-intézkedések teljesítését mérnék konkrét kimenetekkel, és melyeket mérföldkövekhez, illetve célértékekhez kötnék. Ez országonként eltérő megoldásokhoz vezethet, ami gyengítheti az elszámoltathatóságot.
A Számvevőszék külön hangsúlyozza: bár a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnának nemzeti terveik kialakításában, ez nem veszélyeztetheti a KAP közös céljait. Ilyen a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelme, a környezet- és klímavédelem, valamint az élelmezésbiztonság.
Amennyiben ezek sérülnek, az egyenlőtlen versenyfeltételekhez és a belső piac torzulásához vezethet. A kockázatok mérséklése érdekében a Bizottságnak a jövőben megerősített irányító szerepet kell betöltenie – áll a jelentésben.
A tervek szerint a KAP legalább 293,7 milliárd eurót kapna elkülönítetten a gazdák jövedelemtámogatására, míg a vidékfejlesztési programok, az iskolagyümölcs- és iskolatejprogram, valamint a legkülső régiók támogatása nem elkülönített forrásból finanszírozódna. Emellett az EU–Mercosur-megállapodáshoz kapcsolódóan a Bizottság mintegy 45 milliárd eurónyi rugalmas forrást is megnyitna a mezőgazdaság és a vidéki közösségek számára 2028-tól.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
