Az Európai Parlament nem ismeri el legitimnek az új orosz Állami Dumát, és felszólítja az uniós tagállamokat, hogy sem hivatalosan, sem parlamentközi fórumokon ne működjenek együtt az újonnan megválasztott orosz képviselőkkel. Az EP szerint a szeptemberi orosz parlamenti választás sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tekinthető.
Az erről szóló állásfoglalást csütörtökön nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament: 482 képviselő szavazott mellette, 41 ellene, 39-en pedig tartózkodtak. A 21 magyar képviselő közül mindössze kettő adott le szavazatot: a DK-s Dobrev Klára támogatta, a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna pedig ellenezte az állásfoglalást. A többiek nem szavaztak.
Az EP-képviselők szerint a szeptember 18–20. között megtartott oroszországi választás „színlelt” voksolás volt, amelyet a félelem légkörében és az Ukrajna elleni orosz háború közepette rendeztek meg. A parlament szerint a választáson nem voltak valódi politikai alternatívák, nem működött szabadon a tömegtájékoztatás, hiányoztak a hiteles választási megfigyelők, és nem érvényesültek a politikai szabadságjogok.
Az állásfoglalás szerint mindez nem csupán a mostani választás problémája: Vlagyimir Putyin rendszere hosszú ideje, tudatosan számolja fel az orosz demokrácia megmaradt intézményeit. Az EP külön kiemeli, hogy a rezsim politikai ellenfeleit és kritikusait bebörtönözték, meggyilkolták vagy száműzetésbe kényszerítették.
Az Európai Parlament ennél is tovább megy: kijelenti, hogy nem ismeri el az orosz Állami Dumát az Oroszországi Föderáció legitim képviseleti és jogalkotó szerveként.
A képviselők azt szeretnék, ha az uniós tagállamok is ezt az álláspontot követnék. Arra szólítják fel őket, hogy tartózkodjanak minden hivatalos kapcsolattól az újonnan megalakult Dumával és annak tagjaival, illetve akadályozzák meg részvételüket a parlamentközi közgyűléseken.
Az EP szerint emellett nem szabad hozzájárulni Oroszország nemzetközi sport- és kulturális eseményeken való részvételének normalizálásához sem.
Az Európai Parlament külön elítélte, hogy az orosz hatóságok Ukrajna Oroszország által megszállt területein is szavazást szerveztek. Az állásfoglalás szerint úgynevezett választásokat tartottak Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiók orosz ellenőrzés alatt álló részein.
Az EP ugyancsak kifogásolja az orosz választási folyamat kiterjesztését Moldova Dnyeszteren túli régiójára, valamint Grúzia Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia régióira. A képviselők szerint ezeknek a szavazásoknak semmilyen jogi vagy politikai következményét nem szabad elismerni.
Az EP további kiterjedt uniós szankciókat sürget azokkal az orosz személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyek részt vesznek a politikai elnyomásban vagy az Ukrajna elleni háborúban.
A célkeresztben többek között bírák, ügyészek, a Rosfinmonitoring tisztviselői, az elnyomásban részt vevő ügynökök, az orosz Központi Választási Bizottság tagjai, valamint az Ukrajna, Moldova és Grúzia megszállt területein tartott választások megszervezésében közreműködő tisztviselők lennének.
Az állásfoglalás egyúttal az orosz demokratikus erők támogatására szólít fel. Az EP szerint támogatni kell azokat, akik Oroszország demokratikus jövőjéért dolgoznak, és fellépnek az Ukrajna elleni háború, valamint az orosz „hibrid háború” ellen.
A képviselők egyértelművé tették azt is, hogy szerintük az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai nem normalizálhatók mindaddig, amíg nincs igazságos és tartós béke Ukrajnában.
Az EP által felsorolt feltételek között szerepel Ukrajna teljes területi integritásának helyreállítása, az orosz csapatok teljes kivonása, a hadifoglyok szabadon bocsátása, az Oroszország által deportált ukrán gyermekek hazatérése, valamint az Ukrajnának fizetendő teljes körű jóvátétel és kártérítés. Az Európai Parlament emellett az Ukrajna ellen elkövetett bűncselekmények teljes körű elszámoltatását is szükségesnek tartja.
Az állásfoglalással az Európai Parlament tehát nemcsak a szeptemberi orosz választás eredményét utasítja el, hanem politikai üzenetet is küld: az EP szerint a jelenlegi orosz politikai rendszerrel és annak parlamentjével nem lehet visszatérni a korábbi, „normális” európai kapcsolatokhoz.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
