A javaslat a határvédelem mellett a migrációs folyamatok digitális megfigyelését és a válsághelyzetekre adott gyorsabb uniós reagálást is erősítené.
Európa mindig ki fog állni határainak védelme mellett. Európa dönti el, ki és milyen körülmények között léphet be az Uniónkba
– fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kezdeményezés bemutatásakor. Hozzátette: a Frontex megerősítésére azért van szükség, hogy az ügynökség szükség esetén bárhol és bármikor támogatni tudja a tagállamokat, a visszatérések területén is.
A Frontex 2005-ös létrehozása óta segíti a tagállamokat az unió külső határainak ellenőrzésében, a határokon átnyúló bűnözés elleni fellépésben és az illegálisan az EU területén tartózkodók visszaküldésében. A Bizottság szerint azonban „a megváltozott geopolitikai és biztonsági környezet, valamint a migráció politikai vagy biztonsági célú felhasználására irányuló kísérletek” indokolják a szervezet mandátumának és működési képességeinek bővítését.
A tervezett átalakítás egyik legfontosabb eleme a létszám növelése. A Frontex jelenleg csaknem háromezer munkatárssal rendelkezik, állandó alakulata pedig 2027-re eléri a tízezer főt. A Bizottság ezt fokozatosan egy harmincezer fős rendszerrel váltaná fel. Az ügynökség saját állományát hatezer főre növelnék, emellett létrehoznának egy 17 ezer fős Európai Határ- és Visszatérési Tartalékot. Ehhez további hétezer, a tagállamoktól kirendelt tisztviselő társulna.
A tartalék tagjai alapvetően továbbra is a tagállamok rendelkezésére állnának nemzeti határőrként, de szükség esetén a Frontex műveleteibe is bevonhatók lennének. A létszámbővítés hosszú folyamat: az ügynökség saját állományát és az új tartalékot a következő két többéves uniós költségvetési időszak során, 2041-ig fokozatosan építenék fel.
A Bizottság a 2028–2034-es költségvetési időszakra 11,8 milliárd eurós Frontex-kerettel számol, szemben a jelenlegi, 2021–2027-es időszak közel hatmilliárd eurós összegével.
A javaslat a visszatérési politika területén is érdemi változást hozna. Egy új Visszatérési Koordinációs Központot hoznának létre, amely az uniós ügynökséget a kitoloncolások operatív szervezésének központi szereplőjévé tenné. A tagállamoknak évente, november 1-jéig kellene tájékoztatniuk a Frontexet a tervezett visszatérésekről és a kért segítségről. A központ összegyűjtené és elemezné a visszatérésekre, illetve a reintegrációra vonatkozó adatokat, hogy előre jelezhesse az igényeket, és hatékonyabban szervezhesse az erőforrásokat.
A Bizottság ennél is tovább menne: a javaslat lehetővé tenné, hogy a Frontex egy unión kívüli országból egy másik unión kívüli országba irányuló visszatérések megszervezésében és végrehajtásában is részt vegyen. Ehhez azonban külön uniós szintű megállapodásra lesz szükség, és az intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, valamint a visszaküldés tilalmának elvét.
A határvédelmet egy új gyors reagálású erővel is erősítenék. Ennek feladata az lenne, hogy a tagállamok kérésére rendkívüli helyzetekben rövid időn belül segítséget nyújtson. A Bizottság példaként a 24 órán belüli bevetést említi. A legfeljebb egy hónapra szóló telepítésről a Frontex ügyvezető igazgatója döntene a tagállami kérés alapján, ha a válság tovább tart, más, már létező mechanizmusokat – például közös műveletet vagy gyors határvédelmi beavatkozást – lehetne aktiválni.
A tervezet a digitális megfigyelést is kiterjesztené.
Egy új Online Megfigyelési és Reagálási Központ figyelné a nyilvánosan hozzáférhető közösségimédia-tartalmakat, és azonosítaná azokat a fejleményeket, amelyek hatással lehetnek a külső határok biztonságára és a migrációs folyamatokra.
A Frontex emellett a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály alapján megbízható bejelentőként léphetne fel az illegális online tartalmakkal szemben, és adott esetben kezdeményezhetné a nemzeti hatóságok intézkedését.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az új feladatokat az alapvető jogok védelmének biztosítékaival együtt kell végrehajtani. A Frontex tisztviselőit a bevetés előtt képzik, többek között az alapvető jogokról, a kiszolgáltatott személyek védelméről és az arányos erőalkalmazásról. Az ügynökség alapjogi megfigyelőket is alkalmaz, és panaszmechanizmust működtet. A javaslat szerint a harmadik országokba irányuló visszatérések során is egyértelmű garanciáknak kell érvényesülniük.
A reform része lenne a visszatérési, visszafogadási és reintegrációs eljárások digitalizálása is. Az új uniós rendszerek biztonságosabb információcserét tennének lehetővé az azonosításról, az úti okmányokról, a visszatérésekről és a hazatérés utáni támogatásról. A Bizottság szerint ez gyorsíthatja az ügyintézést és csökkentheti a tagállami hatóságok adminisztratív terheit.
A kezdeményezés egyelőre jogalkotási javaslat. A Frontex alapját képező, az Európai Határ- és Partvédelmi Őrségről szóló 2019/1896/EU rendelet módosításához az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges. A Bizottság emellett külön rendeletet is javasol a visszatérési, visszafogadási és reintegrációs eljárások digitalizálására.
Magyarország számára a reform különösen a szerb–magyar határ miatt lehet fontos. Az uniós külső határ védelme továbbra is elsősorban a tagállamok feladata, de a megerősített Frontex nagyobb személyi és technikai kapacitással segíthetné a határőrizetet, és válsághelyzetben akár 24 órán belül bevethető gyors reagálású erőt is biztosíthatna. Ez lehetőséget teremthetne arra, hogy Magyarország ismét nagyobb operatív uniós támogatást vegyen igénybe a határvédelemben.
A magyarországi helyzetet különösen sajátossá teszi, hogy a Frontex 2021 januárjában felfüggesztette szárazföldi műveleteit Magyarországon. Ez azt követően történt, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 decemberében megállapította: Magyarország megsértette az uniós menekültügyi szabályokat, többek között azzal, hogy nem biztosította a nemzetközi védelem iránti kérelmek megfelelő benyújtásának lehetőségét, és jogellenes visszakísérési gyakorlatot alkalmazott a szerb határnál. A Frontex pedig nem akart részt venni egy olyan ország határvédelmében, amely sérti az uniós jogot. Emiatt kell fizetni a napi egymillió eurós büntetést jelenleg is, vagyis ennek a kérdésnek a rendezése a – megerősített – Frontex visszatérése szempontjából is fontos.
