A 2000-es évtized elején mind az Orbán-kormány, mind a Medgyessy-kormány tagjai a mielőbbi euró-bevezetés mellett érveltek.
"Ha minden a tervek szerint alakul, akkor Magyarország 2006-2007 körül lesz kész az euró bevezetésére" – ezt még Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnöke mondta 2001 márciusában az MTI-nek Lillafüreden, egy nemzetközi konferencián.
Orbán Viktor miniszterelnök 2002 tavaszán, a választási kampány idején azt mondta: miután 2004-ben léphet be legkorábban az ország az Európai Unióba, az euró mint fizetőeszköz várhatón 2007-2008-ban váltja fel a forintot Magyarországon.
Medgyessy Péter kormányfő 2003 júliusában sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország 2008. január 1-jétől be kívánja vezetni az eurót, és 2004 májusában akar csatlakozni az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszeréhez. Ezen a sajtótájékoztatón Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke egyetértett a céldátummal, és azzal, hogy az akkori kormányprogram szerint a következő 4 évben a maastrichti kritériumoknak megfelelően az inflációt 3 százalékra, a belső államadósságot a GDP 60 százalékára, az államháztartási hiányt a GDP 3 százalékára kívánta mérsékelni a kormányzat.
Később, amikor már látszott, hogy a magyarországi makrogazdasági helyzet nem a várakozások szerint alakul, a pénzügyminiszterek egyre távolabbi időpontokra tolták az európai közös pénz lehetséges bevezetésének dátumát. A 2005-ös konvergenciaprogram már nem tartalmazott céldátumot, ugyanakkor a kormány egy 2011-2013-as célsávot fogalmazott meg.
Simor András a 2006-ban második felében felállított konvergenciatanács elnökeként akkor azt mondta: a tanács azt javasolja, hogy legkésőbb 2008 második felében a parlamenti pártok és az érdekképviseletek kezdjenek tárgyalásokat az euró magyarországi bevezetésének céldátumáról, és dátumot a parlamenti pártok közösen tűzzék ki.
Tavaly novemberben Simor András jegybankelnökként így fogalmazott: "addig nem sok értelme van céldátumot kitűzni az euró bevezetésére, amíg a jövőt biztosabban nem látjuk." Ugyanakkor hangsúlyozta: legalább két év távlatában kell megítélni a kiigazítást, látni kell a 2009-es költségvetést is ahhoz, hogy valamennyire tisztábban lássunk az euró bevezetésével kapcsolatban.
Az idén áprilisban az MNB elnöke már azt hangsúlyozta: az lenne a legkockázatosabb, ha Magyarország úgy csatlakozna az euróövezethez, hogy a költségvetés "nincs tartósan rendben".
Közben az Európai Bizottság a szerdán kiadott konvergenciajelentésében azt írta: továbbra sem teljesíti Magyarország azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy csatlakozhasson az eurót saját pénzként alkalmazó európai uniós államok övezetéhez. A jelentésben vizsgált tíz ország közül Brüsszel egyedül Szlovákiát minősítette alkalmasnak az euró bevezetésére.
A magyar államháztartási deficitet idén a hazai össztermék (GDP) 4 százalékára, a belső államadósságot 66,5 százalékára várják Brüsszelben, míg az inflációs ráta márciusban 4,3 százalékponttal, az irányadónak vett kamatláb 0,4 százalékponttal volt magasabb az uniós referenciaértéknél.
A bizottság megismételte azt a felszólítását, hogy Magyarország tartsa idei költségvetését, jövőre pedig tegyen pótlólagos intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa államháztartási hiányának a GDP 3 százaléka alá szorítását.
