Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A német nemzeti bank szerepét betöltő Bundesbank szerint nemzetközi összehasonlításban egyedül Lengyelország tőkepiaca nevezhető jelentősnek. A három balti ország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Szlovénia tőzsdei részvényeinek piaci összértéke 65 milliárd euró, ami mindössze 2 százalékát teszi ki az euró-térség hasonló értékének és a teljes összeg a fele a varsói tőzsdén összpontosul.
A kelet-európai tőzsdék jelentősége Roland Beck Kelet-Európa-szakértő szerint is elmarad a várakozásoktól. Szerinte egyszerűen nincs elég jó vállalat, amely vonzaná a külföldi befektetőket és a valóban érdekes vállalatok inkább Bécsben, Londonban vagy Frankfurtban jegyeztetik részvényeiket. Beck szerint a legnagyobb intézményes befektetők rendszerint azon a kereskedési helyen vásárolnak részvényt, ahol a likviditás különösen nagy, vagyis ahol úgy lehet kereskedni nagy részvénycsomagokkal, hogy az nincs nagy befolyással az árfolyamokra.
Nem csak a keleti- és nyugat-európai tőzsdék részvénypiacai közt vannak jelentős különbségek, hanem a tagjelölt országokon belül is, állítja a Bundesbank tanulmánya. A hazai össztermékhez (GDP-hez) viszonyított részvénypiaci kapitalizáció a lettországi 8 százalék és az észtországi 34 százalék között mozog. A Bundesbank ezt a különbséget a szocializmus összeomlása után követett eltérő privatizációs stratégiákkal magyarázza. Magyarországon és Lengyelországban a privatizáció kéz a kézben haladt az intézményi keretek kiépítésével, míg Csehországban és Szlovákiában a gyors és tömeges privatizálás a tulajdonosok széles skálájának létrejöttét eredményezte ugyan, de egyszersmind együtt járt a likviditás és a vállalatellenőrzés hiányával is. Ez bizalomvesztéshez vezetett, ami 1997-ben a cseh pénzügyi váláság legfőbb okozója volt.
A Bundesbank szerint fejletlenek a kelet-európai kötvénypiacok is. Az államkötvények említésre méltó piaccal csak Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon rendelkeznek, állapítja meg a tanulmány. (MTI)
A kelet-európai tőzsdék jelentősége Roland Beck Kelet-Európa-szakértő szerint is elmarad a várakozásoktól. Szerinte egyszerűen nincs elég jó vállalat, amely vonzaná a külföldi befektetőket és a valóban érdekes vállalatok inkább Bécsben, Londonban vagy Frankfurtban jegyeztetik részvényeiket. Beck szerint a legnagyobb intézményes befektetők rendszerint azon a kereskedési helyen vásárolnak részvényt, ahol a likviditás különösen nagy, vagyis ahol úgy lehet kereskedni nagy részvénycsomagokkal, hogy az nincs nagy befolyással az árfolyamokra.
Nem csak a keleti- és nyugat-európai tőzsdék részvénypiacai közt vannak jelentős különbségek, hanem a tagjelölt országokon belül is, állítja a Bundesbank tanulmánya. A hazai össztermékhez (GDP-hez) viszonyított részvénypiaci kapitalizáció a lettországi 8 százalék és az észtországi 34 százalék között mozog. A Bundesbank ezt a különbséget a szocializmus összeomlása után követett eltérő privatizációs stratégiákkal magyarázza. Magyarországon és Lengyelországban a privatizáció kéz a kézben haladt az intézményi keretek kiépítésével, míg Csehországban és Szlovákiában a gyors és tömeges privatizálás a tulajdonosok széles skálájának létrejöttét eredményezte ugyan, de egyszersmind együtt járt a likviditás és a vállalatellenőrzés hiányával is. Ez bizalomvesztéshez vezetett, ami 1997-ben a cseh pénzügyi váláság legfőbb okozója volt.
A Bundesbank szerint fejletlenek a kelet-európai kötvénypiacok is. Az államkötvények említésre méltó piaccal csak Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon rendelkeznek, állapítja meg a tanulmány. (MTI)
