Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter évértékelő tájékoztatóján elmondta, az önkormányzatoknak az elavult iparűzési adó helyett a társasági adóból kellene részesedniük. Emellett javasolja, hogy az állami támogatásból finanszírozott áfa-köteles tevékenység adója – az Unióban szokásos módon – nálunk is levonható legyen. A gazdaságpolitikáról szólva hozzátette: a jövőben az állam csak a piacra jutás és a minőségi termelést támogathatja.
A miniszter a tavalyi évet értékelve elmondta: bár 2003 egészében még mindig a fogyasztás volt a gazdasági bővülés hajtóereje, a második félévben egyre inkább az export gyorsulása és a beruházások bővülése volt az, ami az élénkülést segítette. Az ipari termelés a második félévben folyamatosan bővült, és decemberben a bővülés üteme 12%-ot ért el, ami a külpiaci konjunktúra, a növekvő export és a gépberuházások együttes eredménye. Lassult a külkereskedelmi mérleg romlása, és az import növekedését immár egyre inkább a beruházási javak behozatala serkenti. 2003-ban a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen emelkedett, azonban az év végén a negatív folyamat megfordult. A magyar vállalatok tőkeexportja rekordmértékű volt, ami nagyvállalataink térségbeli erős pozícióját és versenyképességét mutatja.
Az erősödő pénzromlást úgy értékelte: „2003-ban csökkent az infláció, noha év közben megtört a korábbi dezinflációs trend. Az inflációhoz képest 2003-ban is gyors volt a béremelkedés üteme, de év végén már erőteljes csökkenésnek indult, ami elősegítheti a béralapú versenyképességünk javulását. Az idei évre – egyetértésben a gazdasági szereplőkkel – mindössze 1% körüli reálbér növekedésre számítunk.”
Csillag bízik abban, hogy a fiskális politikában az államháztartási hiány lefaragása és az újraelosztás mértékének csökkentése egyrészt az előző év végén, a pénzpiaci bizonytalanságok miatt megingott befektetői bizalom visszatérésében, másrészt a kedvezőbb feltételeken keresztül a beruházói kedv helyreállásában mutatkozhat meg.
A miniszter beszámolt arról is, hogy elkészült a tárca új, 2015-ig tartó időszakra tervezett közlekedéspolitikai koncepciója, amely a környezetvédelmi szempontú átalakítást helyezi előtérbe.
A miniszter a tavalyi évet értékelve elmondta: bár 2003 egészében még mindig a fogyasztás volt a gazdasági bővülés hajtóereje, a második félévben egyre inkább az export gyorsulása és a beruházások bővülése volt az, ami az élénkülést segítette. Az ipari termelés a második félévben folyamatosan bővült, és decemberben a bővülés üteme 12%-ot ért el, ami a külpiaci konjunktúra, a növekvő export és a gépberuházások együttes eredménye. Lassult a külkereskedelmi mérleg romlása, és az import növekedését immár egyre inkább a beruházási javak behozatala serkenti. 2003-ban a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen emelkedett, azonban az év végén a negatív folyamat megfordult. A magyar vállalatok tőkeexportja rekordmértékű volt, ami nagyvállalataink térségbeli erős pozícióját és versenyképességét mutatja.
Az erősödő pénzromlást úgy értékelte: „2003-ban csökkent az infláció, noha év közben megtört a korábbi dezinflációs trend. Az inflációhoz képest 2003-ban is gyors volt a béremelkedés üteme, de év végén már erőteljes csökkenésnek indult, ami elősegítheti a béralapú versenyképességünk javulását. Az idei évre – egyetértésben a gazdasági szereplőkkel – mindössze 1% körüli reálbér növekedésre számítunk.”
Csillag bízik abban, hogy a fiskális politikában az államháztartási hiány lefaragása és az újraelosztás mértékének csökkentése egyrészt az előző év végén, a pénzpiaci bizonytalanságok miatt megingott befektetői bizalom visszatérésében, másrészt a kedvezőbb feltételeken keresztül a beruházói kedv helyreállásában mutatkozhat meg.
A miniszter beszámolt arról is, hogy elkészült a tárca új, 2015-ig tartó időszakra tervezett közlekedéspolitikai koncepciója, amely a környezetvédelmi szempontú átalakítást helyezi előtérbe.
