Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A nap meglepetése az 1026 forintos magasságba emelkedő kárpótlási jegy volt, amely pályafutásának végéhez közeledve lehet, hogy némi pénzhez juttatja tulajdonosait. A kárpótlási jegy árfolyama 70 százalékkal drágult az év eleje óta, így a papír története során első alkalommal került igazán közel a kárpótlási jegy ahhoz, hogy megtörténjen a bevonása, és a kamatokkal növelt névértéket kifizessék a papírokért. A vérmesebb befektetők szerint a kérdés csak az, hogy a kamatokkal növelt névértéknek megfelelő 1742 forintos célárfolyamot az év végére vagy már tavasszal eléri-e a papír.
A kárpótlási jegy szárnyalása mögött prózai okokat sejt a portfolio.hu gazdasági portál. Az értéktári funkciót a kárpótlási jegy esetében nem a KELER, hanem a Budapest Bank egyik leányvállalata látta el, amely nemrégiben felmondta a szerződést és felhagyott ezzel a tevékenységgel. Az államnak ezért új partnert kell keresnie erre a célra. A tőkepiaci törvény szerint év végéig a nyomdai úton előállított értékpapírokat is dematerizálni kell, azaz át kell alakítani elektronikus formában létező részvényekké. Jogilag nem egyértelmű, de valószínű, hogy ez a kárpótlási jegyre is vonatkozik, ennek megvalósítása viszont a nyilvántartások hiányosságai miatt szinte lehetetlen. Senki sem tudja ugyanis, hány kárpótlási jegy kering még a piacon. Megoldást jelentene, ha az ÁPV Rt. állami vagyont ajánlana fel a jegyekért cserébe, a privatizációs ügynökségnek azonban nem sok felajánlható társaság maradt a kezében. Így nem kizárt, hogy a jegyet végül úgy vonják ki a forgalomból, hogy a tulajdonosok pénzhez jutnak.
A vezető részvények közül az OTP 2,3 százalékkal 3,871, a MOL 1,6 százalékkal 7,265, a Matáv pedig 1,2 százalékkal 936 forintig értékelődött fel.
Az átlagnál rosszabbul teljesített a kormányzattal vívott csata utáni sérüléseiből felgyógyulni látszó gyógyszeripar, a Richter 23,550 forinton stagnált, az Egis 0,9 százalékos erősödéssel 9,390 forinton zárt.
A kárpótlási jegy szárnyalása mögött prózai okokat sejt a portfolio.hu gazdasági portál. Az értéktári funkciót a kárpótlási jegy esetében nem a KELER, hanem a Budapest Bank egyik leányvállalata látta el, amely nemrégiben felmondta a szerződést és felhagyott ezzel a tevékenységgel. Az államnak ezért új partnert kell keresnie erre a célra. A tőkepiaci törvény szerint év végéig a nyomdai úton előállított értékpapírokat is dematerizálni kell, azaz át kell alakítani elektronikus formában létező részvényekké. Jogilag nem egyértelmű, de valószínű, hogy ez a kárpótlási jegyre is vonatkozik, ennek megvalósítása viszont a nyilvántartások hiányosságai miatt szinte lehetetlen. Senki sem tudja ugyanis, hány kárpótlási jegy kering még a piacon. Megoldást jelentene, ha az ÁPV Rt. állami vagyont ajánlana fel a jegyekért cserébe, a privatizációs ügynökségnek azonban nem sok felajánlható társaság maradt a kezében. Így nem kizárt, hogy a jegyet végül úgy vonják ki a forgalomból, hogy a tulajdonosok pénzhez jutnak.
A vezető részvények közül az OTP 2,3 százalékkal 3,871, a MOL 1,6 százalékkal 7,265, a Matáv pedig 1,2 százalékkal 936 forintig értékelődött fel.
Az átlagnál rosszabbul teljesített a kormányzattal vívott csata utáni sérüléseiből felgyógyulni látszó gyógyszeripar, a Richter 23,550 forinton stagnált, az Egis 0,9 százalékos erősödéssel 9,390 forinton zárt.
