Hodorkovszkijt és Lebegyevet szerdán egyaránt a Mescsanyi kerületi bíróság elé vezették, amely a múlt héten egyesítette perüket. A két milliárdos a gyanú szerint egymilliárd dolláros kárt okozott az államnak. A fő vádpont szerint fondorlatosan, bűnszövetkezetben megszerezték az 1994-ben privatizált Apatit műtrágyagyár 20 százalékát. A perben részt vevő adóhatóság 700 millió dollárnyi hátralékot kér számon Hodorkovszkijon mint magánszemélyen.



Lebegyev tavaly július, Hodorkovszkij október óta ül vizsgálati fogságban. A Jukosz egy másik főrészvényesét nemrég másfél év felfüggesztett börtönre ítéltek adócsalásért, másik hármat pedig nemzetközi körözés alá vontak. Magát az olajkonszernt csőd fenyegeti egy másik adóper miatt. Ha a moszkvai döntőbíróság pénteki meghallgatásán az adóhatóság újra bizonyítani tudja hátralékkövetelésének megalapozottságát, akkor a cégnek a 2000-ről számon kért 3,5 milliárd dollárt be kell fizetnie az államkasszába, máskülönben az adóhatóság a Jukosz csődjét kezdeményezheti.



A Jukosz vagyonrendelkezési jogát a döntőbíróság két hónapja befagyasztotta. A cég menedzserei múlt heti levelükben haladékot kértek a kormánytól a fizetésre, illetve lehetőséget egyes vagyonrészek eladására, a kormány viszont nem mutatott tárgyalási készséget, így a Jukosz-részvények árfolyama kedden harminc hónapos mélypontra zuhant a Moszkvában, és szerdán tovább süllyedt, jóllehet külföldi elemzők, köztük a vállalat elegendő szabad pénzeszközt termel az adóhátralék és más adósságok törlesztésére. A Jukosz szerda délelőtt 6,00 dollár volt a moszkvai RTS tőzsdén, 6,98 százalékkal olcsóbb a keddi, 6,45 dolláros záróárnál. Korábban, a nyitás előtti, nem hivatalos forgalomban 5,82 dollárig süllyedt.



A Jukosz és főrészvényesei elleni jogi eljárásokat sokak szerint a Kremlből ösztönözték, azért, hogy letörjék Hodorkovszkij politikai ambícióit, és az engedetlen olajcég egyes vagyonrészeit a kormányhoz lojálisabb piaci szereplők kezére juttathassák. Hodorkovszkij és Lebegyev perét, amelyben tíz év munkatábort róhatnak ki rájuk, nemcsak a nyugati befektetők és kormányok, hanem az Európa Tanács és a különféle emberjogi szervezetek is árgus szemekkel követik nyomon, szerintük a per az orosz igazságszolgáltatás befolyásolhatóságának próbája. (MTI)