A Menedzserek Országos Szövetsége és a Joint Venture Szövetség közös rendezvényén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn elmondta: a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 5 százalék körüli, amitől az első negyedéves GDP-növekedés már nem áll messze és a termelékenység is kedvezően alakult.



Hozzátette ugyanakkor, hogy a 25 uniós tagállam közül talán Magyarország van a legrosszabb helyzetben a maastrichti kritériumok teljesítését illetően. "Magyarországon kívül egyedül Ciprus teljesít csak egyetlen kritériumot" – mondta a jegybank elnöke.



A jegybank-elnök szerint javul a gazdaság egyensúlyi helyzete, ám úgy vélte, hogy a kritériumok teljesítését illetően Magyarország túlzottan óvatos és lassú programot fogadott el. Szerinte a gazdaság érdeke egy gyorsabb reform lenne. Emlékeztetett: az EU-tagság jó esély, de nem garancia a felzárkózásra és úgy vélte, hogy a leggyorsabb felzárkózás is legalább 20-30 évbe telik. Járai Zsigmond szerint az állam újraelosztó szerepét 40 százalék alá kellene csökkenteni, ami gyökeres reformok nélkül nehezen elképzelhető.



A jegybank elnöke elmondta: korrekt a pénzügyi tárca és a jegybank viszonya, de lényeges megítélésbeli különbség van a kormány mögött álló egyes tanácsadók, vállalati vezetők, gazdasági szakemberek és a jegybank között. "A kormány mögött álló tanácsadók egy része szerint a forint folyamatos leértékelésével lehetne a versenyképességen javítani, ám a jegybank véleménye, hogy ez hosszú távon a versenyképességen sem javít és az infláció felpörgéséhez vezetne, ami megengedhetetlen" - mondta. Szerinte a viszonylag erős árfolyam nem fogja vissza a versenyképességet, főleg nem hosszú távon. A jegybankelnök konfliktusforrásnak nevezte a PM és az MNB között a költségvetés deficitjére vonatkozó prognózisaik eltérő mértékét, ám hozzátette, hogy a probléma korábban nagyobb volt. A PM 4,6 százalékos hiánycéljával szemben az MNB szerint a deficit eléri az idén a GDP 5,2-5,3 százalékát.