A BAR feketelistáján jelenleg szereplő mintegy 180 ezer személyhez kapcsolódóan összesen 280 ezer fizetési mulasztást regisztráltak, a rekorder nyolc mulasztást követett el - mondta Rácz Lajos, a BAR-t üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ) elnök-vezérigazgatója.



Szakértők szerint lassan érezhető annak negatív hatása, hogy az adatvédelmi ombudsman két évvel ezelőtt megvétózta a magánszemélyek pozitív listás adósnyilvántartásának bevezetését. A BAR-ba jelenleg azon magánszemélyek adatai kerülnek be, akiknek 90 napnál hosszabb ideig a minimálbérnél nagyobb összegű fizetési hátralékuk van valamely pénzügyi intézménynél, továbbá egy másik listán azok adatait gyűjtik, akik bankkártyával visszaélést követtek el. Az első magánszemély adósok 1998 végén kerültek be a nyilvántartásba, s az első neveket az idén februárban törölték, az adatokat ugyanis a mulasztás megszűntét követő legfeljebb öt évig lehet nyilvántartani.



A vállalati nyilvántartással szemben a magánszemélyek esetében nem a hitelszerződések adatait, hanem csupán a mulasztás tényét regisztrálják, így az adatbankból nem derül ki sem a hitel típusa, sem a futamidő, sem a hátralévő hiteltartozás összege, nem lehet információt nyerni az ügyfél eladósodottságának fokáról - mondta az elnök-vezérigazgató. Rácz Lajos példaként Hollandiát hozta fel, ahol 30 éve működik a pozitív listás rendszer - amely minden személy nevét tartalmazza, aki hitelt vett fel -, s 16 millió ügylet kapcsán csupán 400 ezer mulasztást regisztráltak.



A BISZ vezetője szerint a teljes körű nyilvántartás nem csupán az ügyfél hitelképességének jobb megítélését segítené, hanem kockázati elemzések készítését is lehetővé tenné. Úgy vélekedett, érdemi döntés esetén hat hónap alatt el lehetne indítani az új rendszert. A BAR valamennyi céges hitelszerződés adatait tartalmazó vállalati nyilvántartása jelenleg 160 ezer vállalkozás mintegy 750 ezer élő és lezárt hitelszerződésének adatait tartja nyilván, a havi lekérdezések száma itt a tavalyi 15 ezerről 20 ezerre nőtt.



Az elmúlt időszakban a lakossági hitelezés dinamikusan bővült, 2004. március 31-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) első negyedévi jelentése szerint állományuk 2068 milliárd forint volt, 6,3 százalékkal több, mint 2003 végén, 2003 június végéhez képest pedig 38,4 százalékkal nőtt. A lakossági hiteleken belül 2004 március végén 1505,1 milliárd forintot kitevő lakáshitelek tavaly júniushoz képest közel 50 százalékkal, a 492,4 milliárd forintot kitevő fogyasztási és egyéb hitelek pedig mintegy 14 százalékkal bővültek. (MTI)