A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az intézkedés nem érinti a közalkalmazottakat, a pedagógusokat, orvosokat, nővéreket. Draskovics Tibor szerint öt százalékkal csökkentik jövőre az előirányzatokat, miközben részben ebből a pénzből kell kigazdálkodni a várható 4.5 százalékos béremelést és a 13. havi fizetést. A Draskovics által emlegetett, a közigazgatás korszerűsítésére fordítható negyvenmilliárd forint a létszámcsökkentés fedezete lesz, abból fedezik a végkielégítéseket és az elbocsátottak felkészítését az új munkahelyekre.



A következő másfél évben mintegy 400 ezer új munkahely létesítését fogja elősegíteni a kormány, arra törekedve, hogy az új és a megszűnő munkahelyek egyenlege plusz százezer legyen - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.



Tavaly szeptemberben egy kormányrendelet a minisztériumokban tíz, a háttérintézményeikben hat százalékos létszámcsökkentést rendelt el. Ettől a lépéstől akkor húszmilliárd forintos megtakarítást vártak el. A KSH adataiból úgy tűnik, akkor nem sikerült véghezvinni a tervet.



Az EU tizenöt tagországában a munkavállalók 24,4 százaléka dolgozik a közszférában – emlékeztet az Index. Magyarországon ez az arány alig haladta meg tavaly a 21 százalékot. Svédországban 32 százalékos ez az arány, Belgiumban és Dániában is meghaladja a 30 százalékot. Ausztriában 20,6 százalék, a nemzeti össztermék alapján hozzánk közelebb eső országokban - Írországban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban - húsz százalék alatt marad.



Ugyanakkor a pénzügyminiszter hétfőn az Érdekegyeztető Tanács ülésének szünetében közölte: nincs központilag elhatározott létszámleépítés a közigazgatásban, a minisztériumoknak és az önkormányzatoknak meghatározott keretből kell gazdálkodniuk, és a szükséges megtakarítás formájáról nekik kell dönteniük. A kormány nem létszámleépítésben gondolkodik, hanem korszerűbb, olcsóbb államot akar – mondta Draskovics.



(Forrás:MR, Index)