"Inkább az okozott volna negatív reakciót, ha nem módosítják felfelé a 4,6 százalékos hiánycélt, az ugyanis a szavahihetőség elvesztésének kockázatával járt volna" – nyilatkozta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerda délután jelentette be, hogy a kormány 4,6 százalékról 4,9-5,1 százalékra emelte fel az államháztartás önkormányzatok nélkül számított idei deficitcélját.



"A Pénzügyminisztérium a piaci várakozásokhoz igazította várakozásait és egy sokkal hihetőbb számmal állt elő, épp ezért nem is látni negatív piaci hatást" - mondta Nyeste Orsolya. A bejelentés után még erősödött is a forint, amiben az elemző véleménye szerint az is szerepet játszhatott, hogy Draskovics Tibor a korábban előrejelzettnél magasabb hiány ellenére a helyén maradhat.



Míg a kötvénypiacnak és a forintpiacnak jó, hogy várhatóan magasabb adóbevételek folynak be jövőre a költségvetésbe, az adóemelés a részvénypiacot egyértelműen negatívan érinti. A pénzügyi vállalkozások nyereségadójának 24 százalékra emelése nagyon rosszul érinti az OTP és az FHB árfolyamát.



A PM ügyesen kommunikálta a helyzetet – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A befektetői bizalmat javítja, hogy a tárca nem ragaszkodik a 4,6 százalékos hiánycélhoz. Az új cél sávos megjelölése mozgásteret biztosít a fiskális politikának, és ezt alátámaszthatja a kisebb, 43 milliárd forintos újabb megszorító csomag. "Az új cél viszonylag hihető, erre utal az is, hogy a forint óvatos erősödéssel reagált a hírekre" – mondta Török.



A közgazdász szerint ugyanakkor - egyelőre legalábbis - nem tűnik reálisnak a jövő évi 4,1 százalékos GDP arányos államháztartási hiányra vonatkozó cél, bár ennek pontosabb megítélése nagyban függ a jövő évi költségvetésben foglaltaktól is.