Ezt az elnöki állásfoglalásában jelezte a szakszervezeti szövetség. Az érdekképviselet szerint ilyen mértékű bruttó keresetemelés biztosítaná a GDP bővülésével megegyező, 4 százalék körüli reálbéremelést. A minimálbér csak úgy közelíthet az európai uniós elváráshoz, az átlagkereset 60 százalékához, ha az átlagos keresetemelési ütemnél erőteljesebb fejlesztés valósul meg a legkisebb kereseteknél.



A foglalkoztatási szint javítása érdekében, a minimálbér-növeléssel párhuzamosan, az MSZOSZ elnöksége 15-20 milliárd forint összegben munkahely-fenntartó támogatást kezdeményez a legnehezebb helyzetben lévő ágazatok és területek részére. Az MSZOSZ elnöksége szerint a kétkulcsos adótábla ugyan körülbelül 2 százalékos adóteher-csökkentést eredményez, javítja a reálpozíciókat, viszont az átlagkereset továbbra is a felső adókulccsal adózna. Nem teljesíti azt az elvárást sem, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően vegyen részt a közterhek viselésében.



Az MSZOSZ elnöksége javasolja, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összege tovább emelkedjen, hidegétkeztetésnél 5 000, melegétkeztetésnél 10 000 forintra, az iskolakezdési támogatás növekedjék 20 000 forintra, illetve a mindenkori minimálbér 40 százalékára. Az MSZOSZ elnöksége szerint egyes adókedvezményeket a minimálbér százalékában kell meghatározni, ezzel biztosítva automatikus valorizációjukat. Az MSZOSZ elnöksége kezdeményezi, hogy a jelenleg legfeljebb évi 3 alkalommal adómentesen adható ajándék legyen összevonható az adóév során, a 3 alkalomnak megfelelő összegben.



Az MSZOSZ elnöksége azt is támogatja, hogy az üdülési kedvezményt kiterjesszék a közeli hozzátartozókra, és kezdeményezi, hogy a napidíj összegét 1500 forintban állapítsák meg, továbbá azt, hogy a közösségi célú vállalati rendezvények költségként elszámolhatóak legyenek. A szövetség szerint vissza kell állítani a magánnyugdíjpénztári befizetések garanciáját, amint azt a kormány programja is tartalmazza. (MTI)