A találkozón a pénzügyminiszter a Magyar Külkereskedelmi Bank épületében Erdei Tamással, a Magyar Bankszövetség elnökével, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatójával és Csányi Sándorral, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójával tárgyalt.



Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferencminiszterelnök-jelölt a múlt szerdán hozták nyilvánosságra, hogy a pénzügyi vállalkozások, bankok és brókercégek társasági adóját a jövő évtől 24 százalékra kívánja emelni a kormány, míg a többi cég esetében marad a jelenlegi 16 százalékos kulcs. A pénzügyi szektor tagjai közül csupán a biztosítók adóját nem emelnék.



A bankszövetség elnöke diszkriminatívnak nevezte a döntést, amely sérti a versenysemlegesség elvét és a pénzügyi befektetők érdekeit. Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója kilátásba helyezte, hogy a bankcsoport az intézkedésre válaszul a legnyereségesebb tevékenységeit kiviszi az országból.



"A kormány nem fogja sem átdolgozni, sem visszavonni a pénzügyi vállalkozások nyereségadójának 16-ról 24 százalékra történő emeléséről szóló döntését" - jelentette ki korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt. A bankszektornak 30 milliárd forintos többletterhet kell vállalnia, ám a technikai részletek még változhatnak - mondta hétfőn Gyurcsány.



Az első bejelentés szigorához képest Draskovics is engedékenyebben fogalmazott a későbbiekben, laptudósítások szerint készek megvizsgálni más javaslatokat is. Így a társasági adó emelése helyett elvileg a kamatnyereség megadóztatása vagy a céltartalék-képzés adómentességének megszüntetése is szóba jöhet.



A szelektív adóemelést a kormány a bankok extraprofitjával indokolja, amihez részben az állami lakástámogatási rendszer jóvoltából jutott a szektor. A felemelt adóval sújtott piacnak azonban vannak olyan szereplői is - például a lakás-takarékpénztárak -, amelyek nem folyósítanak támogatott lakáshiteleket, így nem is részesültek az extraprofitból. (MTI)