Bush azokat a szankciókat oldotta fel, amelyeket még 1986-ban vezettek be az észak-afrikai arab ország ellen. Mint Bush rendeletében utalt rá, a szankciók megszüntetését az tette lehetővé, hogy Líbia kötelezettséget vállalt tömegpusztító fegyverek kifejlesztését célzó programjainak felszámolására. (Moammer el-Kadhafi líbiai vezető ebbe tavaly egyezett bele, s az arab ország azóta átadta nukleáris eszközeit az Egyesült Államoknak.)



A most feloldott szankciók egyebek között a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, utazási lehetőségeket korlátozták. Feloldásuk révén lehetőség nyílik a líbiai olajszállítások, a két ország közötti közvetlen repülőjáratok felújítására, s Líbia hozzáférhet az Egyesült Államokban befagyasztott, 1,3 milliárd dollár értékű javaihoz.



A szankciók feloldását szorgalmazták azoknak a személyeknek a családtagjai is, akik életüket vesztették a skóciai Lockerbie felett - líbiai ügynökök által - 1988-ban felrobbantott amerikai repülőgép tragédiájában. A hozzátartozókat az vitte rá erre, hogy Líbia azzal fenyegetőzött: ellenkező esetben az előirányzott 2,7 milliárd dolláros kártérítésnek mindössze a felét fizeti ki.



A washingtoni bejelentés után Líbia máris üdvözölte a szankciók feloldását, amelyet a tripoli külügyminisztérium egyik tisztségviselője úgy jellemzett, hogy az a kétoldalú kapcsolatok sorozatának és a békés párbeszéd diplomáciájának "logikus és kedvező eredménye".



A gazdasági büntető intézkedések hatályon kívül helyezése ellenére Líbia továbbra is rajta marad az amerikai külügyminisztériumnak a terrorizmust támogató országokat tartalmazó listáján.