„Félő, hogy a kormány pénteki döntése miatt több száz vidéki takarékszövetkezeti fiók működése lehetetlenül el olyan kistelepüléseken, ahol más pénzügyi szolgáltató nem hajlandó részleget nyitni” – közölte a szövetség közleménye szerint Kiss Endre, az OTSZ elnöke.



Az érdekképviselet vezetője attól tart, hogy nemcsak egyes takarékszövetkezetek működési feltételei romlanak, hanem a náluk számlát vezető magánszemélyek, vállalkozások és önkormányzatok egy része is nehezebben juthat pénzügyi szolgáltatásokhoz.



A szövetség bírálja, hogy a kormány az érdekképviselet megkérdezése nélkül jelentette be előbb az úgynevezett „bankadó” tervét, miszerint a pénzügyi vállalkozások 16 százalékos társasági nyereségadóját felemelnék 24 százalékra, majd ugyancsak a takarékszövetkezetek álláspontjának meghallgatása nélkül döntött pénteken a kormány úgy, hogy az eredeti elképzelés valóra váltása helyett 6 százalékos különadót vetnek ki a kamatbevételek és a kamatkiadások különbözete után 2005-re és 2006-ra.



Hivatalos reagálás hiányában elutasító válasznak fogható azonban fel a kormány pénteki döntése, vagyis az, hogy – az OTP és a Bankszövetség vezetőjével folytatott, de az OTSZ bevonása nélkül zajlott csütörtöki tárgyalást követően – lekerült a napirendről a „bankadó terve”, viszont kiderült, a kamatkülönbözet után 6 százalékos különadót vetnek ki.



Kiss szerint ez a takarékszövetkezetek számára még inkább elfogadhatatlan, mint az eredeti terv, mert a szövetkezeti hitelintézetektől így háromszor annyit vonnak el, mint ha „csak” a társasági nyereségadót emelték volna meg 8 százalékkal.



A takarékszövetkezetek a bankokkal ellentétben nem tettek szert extraprofitra az elmúlt időszakban. Míg a takarékszövetkezetek esetében 48, addig a bankok esetében 75 százalékot tett ki a támogatott lakáshitelek aránya a teljes lakáshitel-állományon belül. 2003-ban a 159 takarékszövetkezetből álló integráció adózás előtti nyeresége 9,6 milliárd forint volt, ami egy takarékszövetkezetre vetítve alig 60 millió forint.