A labda most újra a bankok térfelén pattog: a Magyar Bankszövetség égisze alatt két hét alatt ki kellene dolgozni a többség számára elfogadható megoldást - írja a Magyar Hírlap. "A terv mögé a bankok többsége nem sorakozott fel. De nem is volt lehetőségük erre, hiszen a bejelentést nem előzte meg valódi egyeztetés a bankok és a pénzügyi tárca között" – mondta a lapnak Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.



Nyers szerint az OTP Bankban múlt hét csütörtökön megtartott találkozón a kormányoldal el is ismerte, hogy a különadó előkészítése és a tájékoztatás nem volt megfelelő. Ám mivel a javaslat beterjesztését nem lehetett halogatni, végül beadták a kamatkülönbözet-adós változatot. Ennek megváltoztatásához azonban csupán egy módosító indítványra van szükség, amelyet a kormány állítólag támogatna is.



A bankok tegnap már össze is állítottak egy szakértői csoportot, amely nekilátott a számításoknak. "Két hetünk van arra, hogy egy olyan megoldást tegyünk le az asztalra, amellyel a bankok többsége egyetért, és amely a takarékszövetkezetek számára is elfogadható" – mondta Nyers Rezső.



Még az sem zárható ki, hogy újra terítékre kerül az egyszer már lesöpört 24 százalékos nyereségadó terve, mivel ez a bankok többsége számára kisebb terhet jelent a kamatkülönbözet-adónál. Az újabb ötletrohamban még az is felbukkant, hogy a bankok 30 milliárdig részt vállalhatnának állami nagyberuházásokban, de felmerült az államkötvényjegyzés is. Ebben a konstrukcióban a bankok az arányos teherviselés elve alapján, árfolyam fölött jegyeznék a valószínűleg kétéves állampapírt, majd névértéken eladnák, a költségvetésbe így árfolyamnyereségként folyna be a 30 milliárd.