Ezt Poós Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikai főosztályának osztályvezetője közölte. Az osztályvezető szerint a bioüzemanyagok főként adalékként a fosszilis tüzelőanyagokhoz kevert bioetanolként és biodízelként jelennek meg a piacon. Jelenleg nincsen közlekedési célú bioüzemanyag kereskedelmi forgalomban Magyarországon, mert felhasználását csak zárt rendszerben, például egy farmon belül lehetett saját előállítású bioüzamanyagként használni.



Poós Miklós beszámolt arról, hogy az EU célkitűzése alapján a bioüzemanyagoknak az összes üzemanyag-fogyasztás energiatartalmára vetített részarányát 2005-re 2 százalékra, 2010-re pedig 5,75 százalékra kell növelni. "Magyarország 2005-re 0,3 százalékot, 2010-re pedig 2-2,5 százalékot képes teljesíteni" - mutatott rá az osztályvezető. Jelezte: a brüsszeli célkitűzés indikatív, azaz nem kötelező érvényű. Tagországonként az EU-ban más-más a célul kitűzött mennyiség.



Poós szerint a bioüzemanyagok ösztönzését a bioetanolra és biodízelre tavaly bevezetett jövedékiadó-mentesség szolgálja. Január elsején lép életbe a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának ösztönzéséről szóló kormányrendelet, amely már a zárt jellegű felhasználás mellett lehetővé teszi a kereskedelmi forgalmazást is.



Az osztályvezető hozzáfűzte, hogy eddig a Mol Rt. csupán kísérleti gyártást végzett bioüzemanyagokkal összefüggésben, ám várhatóan jövő év elején a társaság megkezdi a bioetanol bekeverését az üzemanyagokba oktánszámjavító adalékanyagként. "A GKM előrejelzése szerint 2007-2008 között a bioetanol évente 3,9 milliárd forint jövedéki adókiesést jelent majd a költségvetés számára az idei adómértékkel számolva" - mutatott rá Poós.



Szerinte a leginkább kukoricából előállított bioetanol elterjedéséhez Magyarországon az alapanyag-termelés és a feldolgozó kapacitás is megfelelő. Utalt arra, hogy a feldolgozást végző szeszgyárak közül a győri és szabadegyházi üzem összesen évi 50 millió literes kapacitással rendelkezik. Az osztályvezető közölte, hogy Magyarországon a üzemanyagba keverhető bioadalék legfeljebb 25 ezer tonna bioetanol felhasználását teszik lehetővé, amihez 15-20 ezer hektáron szükséges kukoricát termeszteni.



Magyarázata szerint a felső korlát megszabásakor azt vették figyelembe, hogy mennyi az a maximális adalékmennyiség, amihez még nem kell a jelenleg futó járművek motorját átállítani, s mennyi az a bioüzemanyag, amivel a benzinkúti visszaéléseknek még nem lehet alapot teremteni. Hozzátette: a visszaélések megakadályozását szolgálja az is, hogy a Mol metil helyett etilt alkalmaz majd a bioetanol előállításához, ami nem teszi gazdaságossá a helyettesítését.



Az osztályvezető a biodízel kapcsán kitért arra, hogy az ehhez az üzemanyaghoz alapanyagként szükséges repce Magyarországon nem ad akkora hozamot, ami annyira gazdaságossá tehetné ennek a növénykultúrának az energetikai célú termesztését, mint például Ausztriában. Ugyanakkor a használt étkezési olajok és zsírok kiválóan alkalmazhatóak biodízel előállításához. Poós azt mondta, hogy Kungyesen és Mátészalkán már létesült biodízel-üzem, ám azok nem működnek. Hozzátette, hogy a jövedékiadó-mentességen felül plusztámogatás versenyképessé teheti a biodízelt. (MTI)