Az adótörvényeket módosító tervezet szerint jövőre az adóhatóság részletesebb jövedelemigazolást állít majd ki az evásoknak, így az eva-alanyiságon kívül az is kiderül majd, hogy mennyi volt az adóalany éves bevétele és a megállapított eva összege - írja az Origo. Egy-egy banki hitelfelvételnél a beszámoló szerint így a bank is jobban tudja vizsgálni az adós jövedelmi-vagyoni viszonyait. Jövőre eva-alanyiságot választhat az önállóan tevékenykedő európai közösségi jogász is, kivéve, ha ezt a tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi.



Újra választhatják majd az egyszerűsített vállalkozói adót azok, akiket az adóhatóság tavaly zárt ki az eva-körből, mert nem volt vállalkozói bankszámlájuk. A hatályos szabályozás szerint ők négy éven keresztül nem léphetnének vissza ebbe az adónembe. Az adóalanyok egy része ugyanis 2004-ben azért hullott ki a rostán, mert azt hitte, hogy lakossági bankszámla is elegendő az eva-alanyisághoz - teszi hozzá az Origo.



Bővül az adóalapot módosító tételek köre, ugyanis csökkenteni fogja az adóalapot az evás adóalany által a vállalkozási tevékenységéhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel harmadik személytől vagy annak felelősségbiztosítójától a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel. A jogszabály vagy jogerős bírósági-, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás is adóalapot csökkentő tétel lesz. A módosítás indoka elsősorban az, hogy a fenti bevételek az adóalanynál váratlan, neki fel nem róható eseménnyel összefüggésben keletkeznek.



Az egyéni vállalkozó evásoknak a magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték után jövőre már nem kell evát fizetniük, ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot. Ezt a kivételt főként az ápolási díj és a kártérítés címén kapott bevétel adó alóli mentesülése indokolja.



A jogszabály vagy jogerős bírósági-, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás is adóalapot csökkentő tétel lesz. A módosítás indoka elsősorban az, hogy a fenti bevételek az adóalanynál váratlan, neki fel nem róható eseménnyel összefüggésben keletkeznek.



Emelkedhetnek a helyi adók



A törvényjavaslat jövőre lehetővé tenné, hogy a törvényben rögzített felső adómértékektől a tételes adóösszegben meghatározott adónemeknél 50 százalékkal magasabb adót vessen ki az önkormányzat. Ezek az adónemek a hasznos alapterület szerinti építményadó, az alapterület szerinti telekadóban, a magánszemély és a vállalkozók kommunális adója, valamint a vendégéjszakák száma alapján meghatározott idegenforgalmi adó.



Módosulnak a telekadó alóli mentesség feltételei - írja az Origo. A hatályos szabályozás értelmében mentességet élvez az a telekrész, amely az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges. A rendelkezést egyértelműbbé tenné a törvényjavaslat. A telekadó alóli mentesség a jövőben attól függne, hogy a rajta lévő építmény épületnek minősül-e vagy sem. Amennyiben épület áll a telken, akkor annak hasznos alapterületével egyezik meg az adómentes telekrész, egyéb esetben pedig az épületnek nem minősülő építménnyel lefedett terület nagyságával azonos nagyságú az adómentes földrészlet.



Értelmezési problémákat okozott, hogy mi tekintendő az idegenforgalmi adó alapjának, ha az önkormányzat a szállásdíj alapján működteti az adót, de az üdülővendég nem szállásdíjat fizet. Ez elsősorban üdülőhasználati jog alapján a településen tartózkodók esetében merül fel. Ezt a törvényjavaslat úgy hidalja át, hogy ha a szállásdíj nem értelmezhető, akkor a szállásért bármely jogcímen fizetendő ellenérték az adó alapja. Az adó mértéke 4 százalék ilyenkor is.