A Fővárosi Bíróság szeptember 23-i ítélete szerint a GVH-nak újra kell vizsgálnia az ügyet; az FB egyben megsemmisítette a GVH korábbi, e témában meghozott döntését.



"Beadtunk egy fellebbezést, de továbbra is azt gondoljuk, hogy a legjobb az lenne, ha a GVH-val vagy az eredeti eljárás keretén belül vagy azon kívül megtalálnánk azt a módot, hogy a bírói ítélet tapasztalatai alapján hogyan fogalmazzuk újra a kérelmet, és hogyan fogalmazzák újra a versenypolitikai szándékaikat; azt gondolom, hogy erre egy jó esély van" - mondta Réti László, az ügyben a Ringier-t képviselő ügyvéd.



Szerinte ez azt jelentené, hogy a GVH-nak lehetősége nyílik versenypolitikai céljai megvalósítására, a Ringier-nek pedig a többségi tulajdon megszerzésére. Réti László az ügy kapcsán két esetre utalt. A Gazdasági Versenyhivatal - például akkor, amikor a VNU-csoport felvásárolta VICO-t, vagy amikor hozzájárult, hogy a WAZ megvegye a HVG-t - "gyakorlatilag erőfölényes helyzetek kialakítására engedélyt adott" - magyarázta.



"A GVH nem fellebbezte meg a Fővárosi Bíróság ítéletét - feltételezve, hogy a Tabora sem fordul az Ítélőtáblához" - olvasható a versenyhivatal közleményben; "az ítélet jogerőre emelkedését követően a GVH haladéktalanul megkezdi az új eljárást" - írta a hivatal.



"A bírósági ítélet szerint a tovább vizsgálandó kérdéseket célszerűbb egy megismételt eljárásban értékelni, mintsem azok szükségszerűségét és helyénvalóságát további perlekedés során vitatni" - áll a dokumentumban, amely szerint "a GVH a fúziós ügyekben történő mielőbbi végső döntésnek általában is kiemelt jelentőséget tulajdonít, mert a bizonytalan helyzeteknek a piaci folyamatokra is lehetnek káros hatásai".



Tavaly március elején jelentették be, hogy a Ringier Kiadói Kft. lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa; a tájékoztatás szerint a svájci médiavállalkozás tulajdonát képező Tabora B.V. a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner Jahr AG-tól.



Akkor közölték, a felek megindítják a szükséges versenyhivatali eljárást, felvetődött ugyanis a kérdés: a Ringier, amely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A svájci médiabirodalom tulajdonában van a hazai napilapok közül a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport is.



Az ügy előzménye, hogy 2001 novemberében a Ringier 49,9 százalékos részesedést szerzett a Népszabadságban a német Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.



A jogszabály kimondja: aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, az országos műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést. Éppen ezért a Bertelsmannak meg kellett válnia valamelyik tulajdonától. (MTI)