A kínai kutatók nyugati kollégáikhoz képest (akik elsősorban a szójára, a kukoricára, a gyapotra és a búzára összpontosítják figyelmüket) élen járnak a GMO-rizs kísérletekben.



A kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló GMO-rizs piaci bevezetése ellentétben áll az amerikai Monsanto idén júniusban hozott döntésével, amely szerint a korábbi tervekkel ellentétben nem dobják piacra a GMO-búzát sem Kanadában, sem az Egyesült Államokban.



Kína a genetikailag módosított gyapot, a BT-gyapot előállításában már a világ élvonalában van. A kínai tervek hallatán a Greenpeace helyi aktivistái aggodalmukat fejezték ki, mondván: a GMO-rizs kockázatokat jelent az emberi egészségre, és helyrehozhatatlan károkat okoz a környezetben. A kínai tudósok sem támogatják egyöntetűen a GMO-rizs piaci bevezetését: Dajuan Hsziue, a Nanjing Institute of Environmental Sciences professzora például attól tart, hogy a GMO-rizs pollenje átkerülhet a többi, mintegy 75 ezer hagyományos rizsfajtára. Ugyanakkor Kínában egyre nagyobb az igény a GMO-rizs bevezetésére, hogy növekedjen az ország gabonatermelése és a gazdák jövedelme.



Miután az ország gabonatermelése 2003-ban 435 millió tonnára csökkent az előző évi 457 millióról, a kormány egyebek mellett a rizs és a búza termelésének növelésre ösztönzi a gazdálkodókat. Kínában az idén 180 millió tonna rizs betakarítása várható a tavalyi 161 milliót követően, ami a legalacsonyabb volt 1994 óta.



A GMO-rizzsel a hozamok 4-8 százalékkal növekedhetnek, a növényvédőszer-felhasználás viszont 80 százalékkal csökkenhet.

(MTI)