"Az elmúlt években Magyarország eltávolodott az eurózónától, semhogy közeledett volna hozzá, és szégyen, hogy Magyarország a konvergencia programmal az utolsók közé került, ahelyett, hogy az elsők között lenne "- mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A bankelnök ezzel reagált az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank szerdán közzétett jelentésére, amelyben az unióhoz csatlakozott tíz új tagország az euróövezeti tagság feltételeinek megteremtésében elért eredményeket értékelték. A jelentés figyelmeztetett arra, hogy Magyarország államadósságának GDP-hez viszonyított hiánya meghaladhatja a maastrichti kritériumokban megszabott mértéket.



Járai Zsigmond egyetért a jelentés fő üzenetével, miszerint az elsőrendű feladat az államháztartás rendbe tétele, szerinte ez vezethet a piac bizalmának helyreállításához. Az MNB a központi bankra vonatkozó törvényeket illető európai bírálatokkal is egyetért. Járai megjegyezte, hogy mind a szocialisták-vezette kormány által korábban hozott törvények, mind pedig azok, amiket most kíván módosítani, még távolabbra viszik az MNB-t az eurózóna modelljétől. A jegybankelnök megjegyezte, hogy a mostani banktörvény módosítása a kívánatossal szemben pontosan ellentétes irányú.



Ezzel párhuzamosan Magda Sándor, az MSZP-frakció agrár- és vidékfejlesztési munkacsoport-vezetője elmondta, hogy az MNB jelenlegi árfolyam-politikája jelentős mértékben rontja az agrárgazdaság jövedelempozícióját.



A képviselő szerint a jelenlegi erős forint káros az agrártermelőknek, amely a vidéken élők zsebéből az elmúlt időszakban mintegy százmilliárd forintot vett ki. Az MNB kamat- és árfolyam-politikája azért is hátrányos az agrártermelőknek, mert az EU-ból érkező támogatást euróban kapják a gazdálkodók, és így a támogatás összegét alacsonyabb árfolyamon lehet elszámolni - tette hozzá. Magda Sándornak konzervipari cégek és boros gazdák is jelezték, hogy az erős forint gátolja az unióba irányuló exporttevékenységüket.



Magda közölte, hogy 2001 májusától húsz hónapig, amikor szintén hasonlóan erős volt a forint, mint ma, mintegy százmilliárd forint veszteség érte a magyar gazdálkodókat. Szerinte a jegybanki alapkamat a jelenlegi 10,5 százalék helyett 8-9 százalék körül lenne reális.