A magyar gazdaság az EU-nál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban fejlődik, ám az új EU-tagok közül így is az egyik leglassabb mértékben. A magyar ipar termelése az első félévi 10 százalék feletti ütem után július-augusztusban csak 5 százalék körüli mértékben emelkedett. A lassulás megfelel az európai tendenciáknak, a 25 tagú Európai Unió egészében már harmadik hónapja csökken az ipari termelés üteme. Ugyanakkor az exportorientált magyar ipari fejlődés lassulásához feltehetőleg hozzájárult az erős forint, továbbá a magas bázis, mivel az élénkülés tavaly nyáron kezdődött meg.



A kiskereskedelmi forgalom 6 százalék feletti növekedési üteme magas, azonban némi lassulás itt is megfigyelhető. Különösen a gépkocsik értékesítése lassult le.



Az áremelkedés üteme szeptemberben érezhetően, 6,6 százalékra csökkent. Ez 1 százalékponttal volt alacsonyabb a májusi csúcsnál, s több mint fél százalékponttal az augusztusinál. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatcsökkentés valószínű, az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható.



Az export euróban számolva kissé gyorsabban nő, mint az import. A cserearányok - főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt - az első nyolc hónapban kb. 1 százalékkal romlottak. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.



(GKI)