Az EKB a Pénzügyminisztérium felkérésére alakított ki véleményt a magyar jegybanktörvény módosításáról szóló javaslatról. A Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke által jegyzett dokumentum megjegyzi, hogy a Monetáris Tanácsra vonatkozó jelenlegi szabályok összeegyeztethetők a jegybanki függetlenséggel, és megfelelő keretet biztosítanak a monetáris politika alakításához.



Az EKB ellenzi, hogy két MNB alelnök monetáris tanácsi tagsága mandátumuk letelte előtt megszűnjön. A jegybanktörvény módosítását célzó javaslat szerint ugyanis az MNB három alelnöke közül csupán a monetáris politikáért felelős alelnök maradna hivatalból tagja a Monetáris Tanácsnak. Ez az EKB véleménye szerint ellentétben áll az EKB alapokmánya 14.2 cikkelyével, amely szerint meg kell védeni a nemzeti központi bankokban működő döntéshozó szervek tagjainak személyes függetlenségét és bármilyen, a Monetáris Tanács tagjainak hivatali idejét érintő átszervezéskor lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagok folytathassák tevékenységüket annak a hivatali időnek a végéig, amelyre kinevezték őket.



Ezzel összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy a döntéshozó szerv hosszú távú függetlenségét erősítené, ha olyan rendszert hoznának létre, amelyben a tagokat különböző időpontokban neveznék ki, és azok hivatali ideje különböző időpontokban járna le. Ez biztosítaná, hogy a döntéshozó szerv tagjainak kinevezését ne politikai ciklusok határozzák meg.



Az EKB szerint a törvényjavaslat növeli a miniszterelnök szerepét és befolyását a Monetáris Tanács összetételének meghatározásában, minthogy a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszáma a jelenlegi 9-ről 11-re emelkedne, és ebből 3-5 tagot a miniszterelnök jelölne, míg 4 tag jelölése továbbra is a jegybankelnök hatáskörében maradna, és hivatalból tagja maradna a testületnek az MNB elnöke és a monetáris politikáért felelős alelnök.



A jelenlegi törvény szerint az MNB elnöke és 3 alelnöke hivatalból tagja a tanácsnak, további öt tagot pedig az MNB elnöke jelöl, és a miniszterelnök egyetértésével a köztársasági elnök nevezi ki őket.



Az EKB azt is megjegyzi, hogy nem támasztható alá meggyőzően a törvényjavaslat indoklásának az a része, amely szerint a monetáris politika területén szükséges a döntéshozói és végrehajtói feladatok szétválasztása. A parlamentnek benyújtott módosító javaslat indoklása szerint ugyanis a Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, ezért nem indokolt, hogy a testület döntéseinek meghozatalában a döntések végrehajtásáért felelős alelnökök is részt vegyenek.



Az EKB dokumentuma ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet: a törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy az MNB elnöke továbbra is jelölhetné-e a két alelnököt a Monetáris Tanács tagjainak sorába. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a monetáris politika hitelességének alapja egy stabil intézményi környezetben tevékenykedő, független központi bank, és ezért kiemelkedően fontos egy olyan intézmény-szerkezet kialakítása, amely a monetáris politikát elválasztja a rövid távú politikai érdekektől. (MTI)