Ma Románia az egyetlen olyan ország a régióban, ahol öt számjeggyel fejezik ki az euró értékét, a legnagyobb címlet az egymillió lejes, amely 25 eurót ér. A napokban megjelent jogszabály szerint jövő év júliusától helyezik forgalomba az új román fizetőeszközt. Nagy szükség van a kampányra, hiszen a román lakosság többsége attól tart, hogy a lej átcímletezése miatt náluk is drágulnak az árucikkek, amint az az euró bevezetésekor több uniós tagállamban is megtörtént. Ám pénzügyi szakértők szerint a váltópénz éppen az árak egyre gyakoribb felkerekítésének gyakorlatát mérsékli majd.

A környező országok tapasztalatára építve Romániának is meg kellett várnia azt, amíg sikerül az inflációt egy számjegyűre leszorítani, mert addig kidobott pénz lett volna az átállással járó költség. Az idei év utolsó három hónapjában a havi drágulás 0,8 körül lesz, ezért már idén egyszámjegyű inflációval számolhatnak – jelentette be nemrég Mihai Tanasescu román pénzügyminiszter. A tavalyi 14,1 százalékkal még a közép-európai térség legmagasabb drágulási ütemét jegyezték.

A jegybank szerint a lakosság hamar megszokja majd az új bankjegyeket, mert grafikai kivitelezésük és színviláguk is a mostanihoz hasonló lesz. A bankokat már október óta folyamatosan látják el az erős lejjel, az új bankókat azonban csak a széfekben tárolhatják, s még a pénzkiadó automatákat sem alakítják át jövő év júliusáig. A jelenleg használt pénzek közül az érméket vonják ki leghamarabb a forgalomból, ezután pedig a tízezer és az ötvenezer lejes bankók következnek. S a román pénznem jelölése a mai ROL helyett RON lesz.

A jegybank számításai szerint 20-50 millió dolláros költséget jelent majd az áttérés. A hitelintézeti szakemberek egyetértenek abban, hogy a költségek eltörpülnek a várható haszon mellett. S egyébként is aligha jelent több kiadást, mint a most forgalomban lévő címletek nyomtatási költségei. Ám a beruházásnak akkor lesz igazán értelme, ha elősegíti az infláció megfékezését. De jegybanki vélemények szerint nemcsak a lej stabilizálását és az infláció megfékezését segíti elő, hanem előkészíti az euró 2012-2015-re várható bevezetését.

Román gazdasági elemzők azonban nem titkolják, hogy nem várnak csodákat a nehéz lejtől, még ha az a gazdaság megerősödésének lehetőségét vetíti is előre. „A nehéz lej bevezetése az átmeneti időszak lezárását is jelenti, ami csak előnyöket tartogathat, mert az egyszerűséget és a befektetői bizalom megerősödést eredményezi majd” – mondta Isarescu a kampánynyitón.

Annak érdekében, hogy a lakosság könnyebben hozzászokjon az új bankjegyekhez, már négy hónappal a bevezetés előtt, március elsejétől minden üzletben kötelező lesz mindkét ár feltüntetése. A régi és az új lej 2006 decemberéig, tizenhat hónapon át párhuzamosan érvényes fizetőeszköznek számat majd. A kereskedelmi bankok nem lelkesedtek a megoldástól, miszerint tizenhat hónapig még mindkét fizetőeszköz forgalomban lesz, és kettős nyilvántartást kell majd vezetniük.

A bankok támadták a törvényjavaslatot, mert nem értenek egyet a kétféle pénznem párhuzamos használatával, ám a pénzügyminisztérium és a nemzeti bank is hajthatatlan maradt. A pénzügyi szakértők azt javasolták, ha már a kereskedőknek kutyakötelességük elfogadni a régi lejt, visszajáróként csak nehéz lejjel lehessen fizetni. Így fokozatosan gyűjtötték volna be a régi pénznemet.

A bankoknak kell kifizetni bankjegykiadó automatánként az átállításukhoz szükséges 800-1000 eurós költséget. Sőt új pénzszámoló automatákat, illetve könyvelési programokat kell beszerezni.

A jelenlegi bankjegyekkel 2007. január elsejétől már nem lehet vásárolni, de a bankok három évig még beváltják ezeket. „Ez a szabályzat is alátámasztja, hogy nem akarjuk elkobozni az emberek pénzét” – idézi a Jurnalul National román napilap Florin Georgescut, a központi bank elnökhelyettesét. A két pénznem párhuzamos használata az jelenti, hogy senki nem nyer, de nem is veszít a lej megkurtításával.