A BÁV kétféle aranytömböt árusít, fél-, illetve egyunciásat (15,55, illetve 31,1 grammosat), jelenleg 50, illetve 99 ezer forintért. A lap formájú tömböket a társaság természetesen vissza is vásárolja (ha nem így lenne, elég nehéz lenne spekulálni), jelenleg 40, illetve 80 ezer forintért.

Hogy a BÁV hogyan nyer az üzleten, nem nehéz kitalálni (az eladási és a vételi ár különbözete csökkentve a költségekkel, ami a vételi ár mintegy 5-6 százalékára rúgó profitot jelenthet), az igazán izgalmas kérdés azonban, hogy mi hogyan nyerünk.

A méret a lényeg: rudak a brit Johnson Matthey arany-feldolgozó cégnél

Profitálni az üzleten mi akkor tudunk, ha a nemzetközi aranyár és/vagy a dollár/forint árfolyam számunkra kedvezően mozdul el, azaz ha a nemesfém ára emelkedik, a dollár pedig erősödik a forinttal szemben (a BÁV az eladási és a vételi árfolyamot a londoni fémtőzsde aranyfixingje – záróára -, illetve a Magyar Nemzeti Bank hivatalos dollár/forint középárfolyama alapján számolja).

Egy egyszerű példa: ha most vásárolunk, s az arany ára a következő egy évben húsz százalékkal emelkedik, a forint pedig tíz százalékkal gyengül a dollárral szemben, akkor a BÁV árai változatlan feltételek mellett a jelenlegi 99, illetve 80 ezer forintról 131, illetve 106 ezer forintra emelkednének. Ez esetben a nyereségünk egy tömbön 7 ezer forint lenne, ami 7,1 százalékos hozamnak felelne meg. Nagyobb ármozgások esetén a nyereség is nagyobb lehet, de természetesen mindig fennáll a lehetősége a bukásnak is.

Amit egy esetleges döntés előtt mindenképpen érdemes figyelembe vennünk: a dollár árfolyama ugyan történelmi mélyponton tartózkodik az euróval szemben (ami azért érdekes, mert a forint az euróhoz kötött, plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávval), ám semmi garancia arra, hogy egy-két évben belül meginduljon egy komolyabb erősödés. Sőt, számos elemző továbbra is túlértékeltnek véli a dollárt, s úgy gondolja, hogy a zöldhasú kurzusa a jelenlegi 1,30 dollár/eurós árfolyamról egészen 1,50-ig elmehet.

A forint kapcsán valamivel derűlátóbbak lehetünk, a magyar nemzeti devizát az elemzők többsége ugyanis túlértékeltnek tartja, s azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyengébb forintban érdekelt exportlobbi igen nagy befolyással van a kormányra. Utóbbit kiválóan mutatják a miniszterelnök megjegyzései, aki az elmúlt napokban többször is kinyilvánította, hogy az erős forint rossz a gazdaságnak.

	A világ legnagyobb aranytermelő vállalatai (2003)
	Vállalat	Ország	Termelés (ezer uncia)
	1. Newmont Mining	USA	2 613
	2. Barrick Gold	Kanada	2 563
	3. Placer Dome	Kanada	1 058
	4. Rio Tinto	Ausztrália	869
	5. Anglo Gold	Dél-Afrikai Köztársaság	505
	6. Kinross Gold	Kanada	424
	7. Echo Bay Mines	Kanada	381
	8. Apollo Gold	USA	158
	9. Glamis Gold	Kanada	128
	10. Goldcorp	USA	71
	Forrás: National Mining Association (NMA)

 








A nemzetközi aranyárat alapvetően a világgazdasági konjunktúra határozza meg. Kis túlzással, ha jól megy a világ- (s ezen belül is a világ aranytermelésének mintegy a harmadát felszívó indiai) gazdaságnak, akkor az asszonyok több ékszert vásárolnak, ami felhajtja az arany iránti keresletet, s így az aranyárat. Bonyolítja a helyzetet, hogy a konjunktúra egyben árletörő tényező is, az arany ugyanis menedékvaluta, amelyet a befektetők háborúk, válságok idején vásárolnak. Vagyis ha jól megy, az aranyra nincs szükség, a készleteket piacra dobják, ami letöri az árakat.

E szempontrendszerből nem egyszerű dönteni, a világgazdaság ugyanis kilábalt a 2001-2002-es dekonjunktúrából, ám távolról sem állítható, hogy minden rendben lenne. Az amerikai gazdaság az elmúlt egy év száguldása után újra lassul, az Európai Unió továbbra is egy helyben topog, egyedül Japán ad okot bizakodásra a konjunktúrát illetően.

Végezetül egy érdekesség: a nemzetközi piacokon a dollár és az aranyár általában egymással ellentétes irányban mozog. A dollár ugyanis akkor esik, ha baj van, például drágul az olaj, vagy nem szűnik az iraki terror, az arany viszont pont ilyenkor drágul.

Sokan vannak persze, akik nem annyira befektetési, mint inkább érzelmi-lelki okokból vásárolnak aranyat. A sárga fém sokakra gyakorol mágikus hatást, s nem szabad elfeledkezni arról a kollektív történelmi tapasztalatról sem, amely az aranyat az utolsó menedékként őrizte meg.

Aranyreneszánsz az ékszereknél

Iparági elemzők körében jól ismert jelenség, hogy az arany nemzetközi jegyzésárát jelentős mértékben meghatározzák az ékszeripari trendek. 2002 nyarán például tíz százalékkal zuhant a nemesfém ára azt követően, hogy India 40 százalékkal visszafogta aranyvásárlásait. Részben az ékszeriparnak volt betudható az 1997-2001 közötti nagy aranypiaci áresés is (a sárga fém 1998-ban és 2000-ben 260 dolláron is forgott, szemben a jelenlegi 450 dollárral), az aranyat ugyanis akkoriban szorította ki a platina divatja. Az elmúlt két-három év arany reneszánsza viszont – egyéb tényezőkkel, így a szeptember 11-i terrortámadásokkal, az iraki háborúval, valamint a gazdasági recesszióval párosulva – újra visszahozta a nemesfémet a mélyből.

Aki, ha mindezek alapján úgy dönt, hogy belevág: a 999 ezrelékes tisztaságú, koronás címeres verdejellel ellátott aranytömböket díszcsomagolásban árusítják, s aki akarja, természetesen hazaviheti őket. Van ugyanakkor lehetőség letéti őrzésre is, vagyis a megvásárolt aranytömböket a BÁV tárolja, információink szerint nagyjából a megszokott bizományosi őrzési díjért.

A társaság „első körben” egyébként 500-500 tömböt (23,325 kilogrammot) hozott forgalomba, ami eladási áron 74,5 millió forintos kínálatot jelent. Szentpétery Kálmán, a BÁV vezérigazgatója a hvg.hu-nak ugyanakkor derűlátóan nyilatkozott, s úgy vélte, hosszabb távon a teljes aranytömb-kereskedelem volumene az indulóérték 8-10-szeresére emelkedhet. A vezérigazgató reményei szerint akár importra is kényszerülhetnek a kereslet kielégítése érdekében. A BÁV-nál a zálogházi kényszertételekből évente mintegy 150-200 kilogramm tört arany halmozódik fel.