Tetszett a cikk?

Százmilliárdos nagyságrendben esik el bevételektől az állami költségvetés, mivel egy jól körülhatárolható bűnözői kör hajléktalanok igazolványait és adatait felhasználva cégeket alapít, és csalásokat követ el.

Vankó László, az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Irodája (ORFK NNI) pénzügyi nyomozó főosztályának helyettes vezetője szerint Budapesten van olyan hajléktalanszálló, ahová 72 cég van bejegyezve - írja a Világgazdaság.

A bűnözői csoportok szervezettsége megnehezíti a bűncselekmények felderítését, ezért a pénzügyi nyomozó főosztály helyettes vezetője úgy véli: úgy lehetne elejét venni a módszer további terjedésének, ha az „első szűrőt” a cégbíróságokon alakítanák ki. Vagyis, ha érdemi és tartalmi ellenőrzési jogosítványokkal látnák el a cégbíróságokat, s az állam megteremtené ehhez a szükséges anyagi és számítástechnikai feltételeket.

Mindezeken túl a lap beszámolója szerint szükség volna arra, hogy a szükséges törvényi és ésszerű adatvédelmi garanciák mellett összekapcsolnák az érintett hatóságok adatbázisait, hogy már a cégbejegyzési eljárások során fény derülhessen a cégek közötti személyi átfedésekre.

A szervezett bűnözői csoportok olyan személyeket keresnek meg, akik maguk is közel állnak a hajléktalanok világához, széles az ismeretségi körük közöttük – fejtette ki a lapnak Vankó. A felhajtónak nevezett közreműködők 5-10 ezer forintot fizetnek a hajléktalanoknak, felhasználják vagy akár meg is hamisítják személyi igazolványaikat. Előfordul – magyarázta a főosztályvezető-helyettes –, hogy maguk a hajléktalanok járnak el, ők intézik a cégalapításokkal, átruházásokkal, illetve határidős vásárlásokkal kapcsolatos tennivalókat.
Vankó szerint a cél minden esetben azonos: a bűnözők olyan hálózatot hoznak létre, ahol a tényleges végrehajtók, a külső üzleti partnerekkel kapcsolatba kerülő személyek nem ismerik a folyamatok irányítóit, így utóbb, a csalások napvilágra kerülése és a nyomozások megindulása után a hatóságok csak hosszas munka árán képesek felderíteni a bűnszervezetek irányítóinak kilétét.
A technikát többnyire olyan cégek eltüntetéséhez használják föl, amelyekkel csalásokat követtek el. Így hajléktalanok adatait felhasználva vonnak ki cégeket a csődeljárásból. Hajléktalanok cégeinek adják el a szándékosan csődbe juttatott, tetemes adó- és egyéb köztartozásokat felhalmozott vállalkozást.

Az adásvételi szerződésben felsorolják azokat a többnyire már nem létező – tárgyi eszközöket, árukészletet, alapanyagokat, valamint készpénzt, ami csődeljárás során fedezetül szolgálhatna az adott cég hitelezőinek kielégítésére. Névlegesen „kiürítik” a vállalkozást, s a hajléktalanon keresztül már csak a nyomozás során lehet visszajutni az eredeti tulajdonosokig.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
Hajléktalan családokat fogad be Tarnabod
Itthon

Hajléktalan családokat fogad be Tarnabod

Húsz nehéz anyagi helyzetű hajléktalan családot helyeznek el a Heves megyei Tarnabodon a szociális tárca, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány kísérleti programja keretében.

Árverés a hajléktalanokért
hvg.hu Kult

Árverés a hajléktalanokért

Budapesten az elmúlt években háromszáz hajléktalan ember halt meg szemünk láttára kihűlés vagy megfagyás szövődményeként fellépő betegségekben - áll abban a szövegben, amellyel a budapesti Centrális Galéria hirdeti jótékonysági árverését.

A civilek tiltakoznak, a hajléktalanok mennének
Itthon

A civilek tiltakoznak, a hajléktalanok mennének

A Heves megyei Tarnabod lesz az első budapesti hajléktalanoknak otthont és munkát adó falu, került nyilvánosságra az elmúlt héten. A civilek az általuk tünetinek vélt kezelés ellen tiltakoznak, míg a hivatalokat a decemberi költöztetés köti le. A szakma idegenkedve fogadja a történteket.