Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Hans-Göran Stennert, az Ingka csoport, a svéd lakberendezési óriáslánc tulajdonosának elnöke úgy látja, saját etikai normáiknak estek áldozatul, amikor nem bocsátkoztak piszkos alkukba a helyi hatóságokkal.
„Sajnálatos, hogy egy ilyen volumenű befektetés a helyi hatóságok kénye-kedvének van kiszolgáltatva” - vélekedett a svéd nagykövetség egyik munkatársa.
Lennart Dahlgren, az Ikea oroszországi igazgatója egy svéd újságnak adott nyilatkozatában a közelmúltban arról panaszkodott, hogy - mint minden nyugati cég, - az Ikea is zsarolásnak, szabotázsnak és kenőpénz követelésének az áldozata Oroszországban. „De mi nem vagyunk hajlandóak kenőpénzt fizetni” - mondta Dahlgren akkor a lapinterjúban.
Az Ikea a legnagyobb külföldi kiskereskedelmi forgalmazó Oroszországban: négy áruházat üzemeltet, és további 1 ,5 milliárd dolláros beruházást tervez.
Az orosz hatóságok elérhetetlennek bizonyultak a cég vezetői és a sajtó számára, így egyelőre nincs hivatalos magyarázat a történtekre és az okokra, de nyilvánvaló, hogy az új áruházat bizonyos hatósági engedélyek visszatartása miatt nem lehetett átadni a nagyközönségnek.
A moszkvai svéd nagykövetség az oroszországi üzleti klíma egyre fagyosabbá válásával hozta összefüggésbe a meghökkentő fejleményt. Ezt a feltételezést látszik igazolni, hogy az oroszországi részvényárfolyamok az elmúlt héten 9,3 százalékot zuhantak, mivel az állami intervenció növekedésének jeleit érzékelve a befektetők menekülni kezdtek.
