A Gazdasági Versenyhivatal látókörébe a bérvadászati piac 2003 júliusában azért került, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a mintegy 8 milliárd forint árbevételt elérő piacon minimálárakat határoznak meg - áll a Versenyhivatal hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében.

A többszörösen kiterjesztett eljárás végül is 34 vállalkozás ellen folyt le és 2004. december 9-én tartott tárgyaláson 182 millió forintos bírság kiszabásával zárult. Bérvadászattal csaknem 1200 vadászati jogosult foglalkozik Magyarországon. Az 1995 óta működő Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsa 49 jelentős vadászati piaci szereplőt tömörít. A bérvadásztatók részben maguk végzik a szervezést, de bevonnak vadászatszervező vállalkozásokat a nagyjából 110 szereplős vadászatszervezői piacról. A vadászatszervezők szerveződése a 2002 júliusában a Budapesti Agrárkamara kebelén belül létrejött önálló osztály.

A bírság kiszabásánál a Versenytanács figyelembe vette, hogy Terméktanács kezdeményezte az egész piac befolyásolására alkalmas minimálárak meghatározását a 2002-2003, és a 2003-2004. évre. A 2003-2004. évi árak azonban a Terméktanács és a Budapesti Agrárkamara közös elhatározásaként jelentek meg a piacon, nem kívánatos kölcsönhatásban orientálva a bérvadásztató jogosultakat és a vadászatszervezőket.

Az ajánlott vagy kötelező minimálárakban való megállapodás, az ezekre vonatkozó szervezeti döntés versenyjogilag kiemelkedően tiltott. Az ilyen egyezség megakadályozza, hogy az árak a kereslet-kínálat szerint alakuljanak. Az áregyeztetésben résztvevő vállalkozások nem érdekeltek az innovációban és a költséghatékony termelésben. Az egyeztetett ár megvédi a kevéssé hatékony versenytársat, és nem ösztönzi a szolgáltatás minőségének javítására és árának kedvezőbbé tételére. A piaci szereplők árai egységesednek, nem erősítik a piaci alkut, hanem az azonos árak alkalmazását sugallva gyengíthetik - áll a közleményben.