Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az előterjesztő Vajda Pál (MSZP) főpolgármester által szorgalmazott januári 15 százalékos tarifaemelést éppúgy elsöprő többséggel vetette el a testület, mint az Aktári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes által benyújtott év eleji 20 százalékos emelési javaslatot.
Vajda Pál azzal indokolta magasabb emelési javaslatát, hogy jövőre a munkáltatók nagyobb támogatást tudnak adni a dolgozóknak a bérletvásárláshoz. Jelezte azt is, hogy a tanuló-, a nyugdíjas bérlet éves szinten nem 15 százalékkal, hanem valamivel kisebb mértékben drágul majd az állami árkiegészítés mértéke miatt - erről a kormánypárti képviselők szavazataival határozott a Fővárosi Közgyűlés.
A vitában a képviselők pártállásuktól függetlenül egyetértettek azzal, hogy a BKV finanszírozási helyzetét mielőbb rendezni kell. A kormánypártiak pozitívumnak tartották, hogy jövőre a duplájára, 12 milliárd forintra növekvő állami normatív támogatással és a 15 milliárd forintos állami hitelgaranciával a cég működése biztosított lesz. Úgy vélték azonban, hogy még így is a jövő év végére 60 milliárd forint lehet a BKV hiánya.
Az elfogadott határozat alapján januártól a vonaljegy ára az eddigi 145-ről 160 forintra, júliustól 170 forintra nő. A dolgozói bérlet 5.400-ról januárban 5.950-re, júliustól 6.250 forintra drágul. A tanuló-, nyugdíjas bérlet az eddigi 2.050-ről januártól 2.250 forintra, júliustól pedig 2.360 forintra emelkedik.
