A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy vasárnap reggeli rádióműsorban elmondta: a jelenlegi mintegy 40 milliárd euró feletti államadóság a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva körülbelül azon a szinten van, mint ahol az 1995-ös gazdasági válság idején volt.

"Azt gondolom, hogy a hitelezők nem viselnének el ilyen magas adósságszintet, ha nem uniós tagok lennénk" - jelentette ki. Véleménye szerint ez sokáig már nem folytatható, korrigálni kell a jelenlegi pályát, és más gazdaságpolitikát kell megvalósítani.

A jegybankelnök a Vasárnapi Újság című rádióműsorban a megoldások kapcsán arról beszélt, hogy elsősorban az államapparátus karcsúsítása lenne szükségszerű.

"Túl sokan dolgoznak az államapparátusban, hiszen 800 ezer embert tart el az állam" - mondta. Járai Zsigmond közgazdászok véleményére hivatkozva úgy fogalmazott, hogy csak mintegy 600 ezer foglalkoztatottra lenne szükség az államigazgatásban.

A jegybank vezetője szólt a jegybanktörvény módosításáról is, amelyet Európában példátlan gyakorlatként értékelt. "Nem európai módosítás ez, uniós tagállamban vagy civilizált országban ilyet nem szabadna csinálni" - fogalmazott.

Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a gazdaság adatai nem támasztják alá a jegybankelnök aggályait a kormány gazdaságpolitikáját illetően.

"Járai Zsigmond egyre rögeszmésebben ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy csak az a Monetáris Tanács független, amelynek valamennyi tagját személyesen ő nevezi ki" - mondta. Ezzel szemben - szavai szerint - az új jegybanktörvény alapján felálló tanács sokkal inkább tekinthető független testületnek, olyannak, amelyik "jobban szolgálja majd nem csak a monetáris politika, de a gazdaság érdekeit is".

A szocialista képviselő szerint nem állja meg a helyét Járai Zsigmondnak az államadósság GDP-arányos szintjéről tett megállapítása sem.