A jegybankelnök szerint teljesülhet az inflációs célkitűzés, szerinte az infláció az idén a tervezett 4 százaléknál is kisebb lesz, 3,6 százalék körül várható. Úgy véli, hogy 2006-ban az infláció 3,5 százalék alá csökkenhet, az euró bevezetése előtti években 2008-2009-ben még ennél is alacsonyabb lehet.

Járai szerint az infláció leszorítása nem "túlerőltetett", négy év alatt egy folyamatos és arányos csökkenés valósult meg. Az MNB elnöke "komolytalannak" nevezte azt a vitát amely a túlságosan alacsonyan tartott infláció körül kialakult, az inflációt szavai szerint ideiglenes tényezők befolyásolják lefelé és fölfelé, de az a tervezett mértéken belül maradt.

A jegybank elnöke szerint az Európai Unióban kötött stablilitási paktum nem segít sokat Magyarországnak, szerinte inkább elkényelmesíti a döntéshozókat, hiszen az euró bevezetésekor teljesítenünk kell a követelményeket.

Úgy fogalmazott: nem az a feladat, hogy az ország statisztikailag teljesítse maastrichti követelményeket hanem az, hogy a valóságban is teljesüljenek ezek a célkitűzések.

A jegybank elnöke úgy vélekedett, a gazdaságban az utóbbi időszakban egy csöndes időszak zajlott, a külgazdasági körülmények kifejezetten jók voltak Magyarország számára.

"Ez a viszonylagos nyugalom ami az elmúlt hónapokban azt jelentette, hogy a gazdaság helyzete csak kicsit romlott, csak egy kicsit csúsztunk lefelé, egy kicsit lassabban növekszik a bruttó nemzeti termék mint az elmúlt évben" - fogalmazott.

Hozzátette: ez az időszak jó lehetőséget kínált volna arra, hogy megkezdődjenek a reformok, hiszen javult Magyarország számára a gazdasági környezet, a térségben növekedtek a külföldi befektetések, de ezt a lehetőséget szerinte elmulasztották, reformoknak szavai szerint nyoma sem látszik, sőt ezek előkészületeiről sem lehet tudni. Hozzáfűzte: a gazdaság szerinte rossz pályán van.

Az MNB elnöke szerint egy viszonylag kedvezőbb időszakban mindenképp erőtartalékot kellett volna felhalmozni a reformok végrehajtásához, ha ugyanis a gazdasági körülmények a jövőben negatív irányba változnak, az könnyen "ránehezedhet" a magyar gazdaságra is.

Járai Zsigmond szerint ha csak a választások után kezdődnek meg reformok, az már késő lehet az euró 2010-es bevezetéséhez. Véleménye szerint a bérek a gazdasági teljesítmény, a termelékenység növekedésének megfelelően alakultak Magyarországon, bár a munkanélküliség kissé emelkedett. Óva intett attól, hogy a választások előtt hitelekből finanszírozzanak béremeléseket.