Húsz elemző közül mindössze kettő valószínűsitett fél százalékpontos csökkentést az MNB 6,75 százalékos alapkamatában a Monetáris Tanács hétfői ülésén. A többiek óvatos, 25 bázispontos kamatvágást várnak, azaz ugyanakkorát, amennyivel március óta minden hónapban mérsékelte alapkamatát az MNB.

Hasonló eredményt hozott a devizakereskedők között végzett felmérés is: 13 kereskedő közül 10 várt negyed százalékpontos, és csak három 50 bázispontos kamatcsökkentést hétfőre. Szeptemberre újabb 25 bázispontos kamatvágást várnak az elemzők. Ezután azonban az új konszenzusok szerint lassulhat az ütem.

Az év végéig újabb negyed százalékpont, a jövő év egészére pedig összesen további fél százalékpont vágást jeleznek előre az elemzők. Az év végére konszenzusuk 6, a jövő év végére pedig 5,5 százalékos alapkamat, fél, illetve negyed százalékponttal alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt gondolták.

A következő hónapokban az elemzők szerint a forint jelentős esésének a veszélye nélkül 6 százalékig vághatja a kamatát az MNB. Azaz ez a kamatküszöb szintén folytatta a vándorlást lefelé, és most 25 bázisponttal alacsonyabb, mint egy hónapja, és 2,5 százalékponttal marad el az év elején becsült értéktől.

A devizakereskedők szerint a jövő héten az euró ellen 243,50 és 245 közötti szinten kereskedhetnek a forinttal, ha az MNB csak 25 bázisponttal csökkenti kamatát, ennél nagyobb vágás esetében azonban lehetséges a forint gyengülése. Akad kereskedő, aki nem zárja ki, hogy a kisebb vágás esetén a forint visszatér a korábbi erősödő trendhez és a piaci szereplők újabb kísérletet tesznek a 243-hoz közeli opciós szintek kiütésére.

Az elemzők szerint a hetekben alábbhagyhat a forint lendülete: szeptember végére 246,50-es, az év végére 250-es, 2006 végére pedig 252-es euró elleni szinteket vetít előre a konszenzus. Az állampapírpiacon a korábbinál kisebb lendülettel, de a következő hónapokban folytatódhat az elemzői konszenzus szerint a hozamesés.

Kiadáslefaragások 

A legutóbbi kamatülés jegyzőkönyvében a kamatlazítást segítő fő tényezőként a maginfláció csökkenését emelte ki a Monetáris Tanács, ugyanakkor fő kockázatnak az államháztartás helyzetét látta, illetve azt is említette, hogy változhat a forint piacoknak jelenleg kedvező nemzetközi befektetői környezet.

A Reuters új konszenzus-előrejelzése szerint augusztusban 3,8, decemberre 3,9 százalékra emelkedhet a fő inflációs mutató a júliusi 3,7-ről, mielőtt a jövő év végére az adócsökkentések hatására 2,2 százalékra mérséklődhet.

Az elemzői becslések mediánja szerint az adócsökkentések és az idei egyszeri bevételek pótlására mintegy 500 milliárd forinttal kell mérsékelnie kiadásait jövőre az államháztartásnak. A becslések 400 és 690 milliárd forint között szóródtak. A kormány eddig 200 milliárd forint lefaragására tett ígéretet, az esetleges további lépésekre a 2006-os költségvetés tervezési folyamatában derülhet fény.

Az elemzők előrejelzése a nyugdíjkiadásokkal nem korrigált államháztartási deficitre 2005-re a GDP 5,1, 2006-ra 5 százaléka (az utóbbi kéttized százalékponttal magasabb az egy hónapja mért szintnél). Ez azt jelentené, hogy Magyarország egymás után negyedszer, illetve ötödször is túllő deficitcéljain (2005-re a cél a nyugdíjkiadásokkal együtt 4,7, 2006-ra 4,1 százalék.)

Miután az Ecostat a napokban 4 százalékos becslést hozott nyilvánosságra a GDP második negyedévi bővüléséről, erre az időszakra több elemző is felfelé módosította korábbi előrejelzését. A konszenzus 3,45 százalékról 3,8 százalékra emelkedett. Hosszabb távra kitekintve azonban óvatosak maradtak az elemzők. A 2005 egészére vonatkozó medián előrejelzés 3,5 százalék maradt, 2006-ra pedig mindössze öt bázisponttal emelkedett a konszenzus, 3,7 százalékra.
      
A GDP-t potenciálisan befolyásoló mutatók közül ugyanakkor most már trendszerűen tovább emelkedtek az ipari termelés növekedésére vonatkozó előrejelzések: 2005–re háromnegyed százalékponttal 6 százalékra, 2006-ra pedig háromtized százalékponttal 6,8 százalékra.

Ugyanakkor folytatódott a külkereskedelmi mérleg hiányára adott előrejelzések javulása is: 2005-re 2,97 milliárd, 2006-ra pedig 2,9 milliárd euró a konszenzus, 230 millió, illetve 680 millió euróval kisebb, mint egy hónapja. Egyelőre nem tudni, mindezek elvezetnek-e a későbbiekben az éves GDP-prognózisok emelkedéséhez is.

Euró: rázkódik a 2010-es léc

A költségvetés hiánya körüli bizonytalanságok ellenére az elemzők többsége szerint továbbra is elérhető az euró 2010-es bevezetésének a célja. Újra megjelentek azonban ennél későbbi bevezetésre vonatkozó előrejelzések is.

Ugyanez a trend volt megfigyelhető egy szélesebb elemzői mintán végzett múlt heti londoni Reuters-felmérésnek is: az elemzők egyharmada 2010-nél későbbi eurózóna belépést jósolt, és elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország késve csökkentheti államháztartási hiányát az euró bevezetéséhez elvárt szintre.