A kamatadó bevezetése kedvezőtlen hatással lesz a lakossági betétállományra, így átrendezheti a lakosság megtakarítási szokásait – írja a Napi Gazdaság a CIB Bankra hivatkozva.

Hozzátették azonban, hogy a jegybanki alapkamat, illetve a nominális kamatszint elmúlt egy évben tapasztalt jelentős csökkenése már megindította ezt a folyamatot (ennek egyik jelensége a befektetési jegyek ugrásszerűen növekvő népszerűsége), a kamatadó negatív hatásait tehát nem lenne célszerű eltúlozni.

A bank szerint várhatóan csupán a kedvezőbb adózási feltételeket biztosító termékek, így a biztosítások, önkéntes pénztárak irányába történik majd további átcsoportosítás, illetve pénzügyi innovációk, termékfejlesztések nyomán új, korábban nem értékesített lakossági termékek is megjelenhetnek - tette hozzá a Napi.

A HVB Banknál bíznak abban, hogy a befektetési alapok, hasonlóan a legtöbb európai országhoz, jelentős adózási kedvezményt kapnak majd 2007-től. Az államnak ugyanis – hangsúlyozták – érdeke a lakosság hosszú távú öngondoskodó magatartásának kialakulása és az ezt támogató kollektív megtakarítási formák segítése.

Szabó Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette: a lakossági forintok bankbetétekből egyéb alternatív befektetési formák felé áramlása akkor is folytatódna, ha nem lenne kamatadó. A kamatadóval egyidejűleg bevezetett árfolyamnyereség-adó pedig egyfajta „versenysemlegességet” jelent a különböző befektetési formák között – rögzítette a vezérigazgató-helyettes.

Kalkulációk szerint egyébként 1,2–1,5 millió forint lesz majd az a betétösszeg, amelynél belép a kamatadó. 2007-ben ugyanis 3–5 százalékos betéti kamatszintre lehet számítani. Azt, hogy körülbelül hány betétest érinthet ez az intézkedés, senki sem tudja megbecsülni. Elvben ugyanis – mondta a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese – meg lehet azt tenni, hogy valaki a betétjét szétaprózza negyven bank között.